Nem hibátlan a film, akad benne egy-két üresjárat, de összességében egy remek alkotásról van szó, amelyből képet lehet kapni arról, miért is sírjuk vissza a boldog 80-as éveket mi, akik akkor voltunk gyerekek. Itt kellett volna befejezni ezt a történetet, de győzött a pénz, jöttek az egyre gyengébb folytatások, hogy aztán a tévében újra feléledjen a franchise. Egyre biztosabbnak tűnik, hogy lesz újabb felvonás, sok sikert kívánok az alkotóknak, akik valószínűleg nagyon szeretik a kihívásokat, az én szememben ez az 1986-os rész, volt, van és lesz az egyetlen igazi Hegylakó, amellyel egy valódi filmes legenda született meg. 8/10 Több
A 80-as, 90-es évek fordulója az igénytelen alkotások hőskora volt, és bár egyértelműen a nosztalgiasznobizmus szereti jobb színben feltüntetni ezeket a darabokat, a körítés ellenére is számos ötletes és szerethető alkotás született ekkoriban (pl. a korszak esszenciájaként is felfogható Hardware). Naivan azt hittem, a nagy kultusznak örvendő Hegylakó is ebbe a kategóriába sorolható, pedig sajnos a minden porcikáját átható színvonaltalanság mellett pont ez a két jellemző hiányzik belőle. 3/10 Több
