Hétköznapi mennyország

Értem, hogy sokaknak miért nem tetszik a film. Régóta követem a skandináv filmeket, és azt kell mondanom, hogy sokkal magasabb a színvonaluk, mint az agyonnézett hollywoodi alkotásoknak általában. A Hétköznapi mennyország szerintem zseniális (bár nem tökéletes), hiszen lélek van benne, és szereplői szeretnék betölteni azt a hatalmas űrt, ami az életben rájuk nehezedik. Egy kis település élete merőben más, mint a nagyvárosé, de a rendező nagyszerűen leírja azokat a dilemmákat, amelyeket a társadalomban nagyon nehéz feloldani. Ott van például a lelkész emberi dilemmája, amit nem képes kezelni. Ott van a szeretetéhség, amelyben a zenész szenved, annak ellenére, hogy nagy karriert futott be. Ő is oda jut, hogy az emberi szeretet a lényeg. A film befejezése telitalálat: nem heppiend, de mégis: a béke megtalálása és a lélek felszabadulása. 8/10

Nagyon furcsa volt számomra ez a film. A leírások róla nagyon megfogtak,de a film furcsa érzéseket okozott bennem. Unszimpatikus volt valamiért számomra néhány szereplő benne,s ez azért nyomott a latba... A helyszín sem a tipikus,vidám,színes városka... Több,hanem egy hideg, vizes kis falu. A sztori egyébként kedves,és jó,de valahogy többet is kilehetett volna hozni belőle szerintem.

Ezt a filmet elnézve, már értem, hogy miért a bigott Skandinávia a sátáni metál őshazája...

Igazi északi zord és érzelmes film egyben. Ja és mindössze csak tökéletes minden jelenetében, és mellékszálaival együtt. LÉtrehoz a nézőben valami egészen kellemes érzés-elegyet, ami valami jót eredményez a végén.