A befejezésen gondolkozom

Kettős érzéseim vannak a filmmel kapcsolatban. Én először a könyvet olvastam, ami zseniális. Kiszámíthatatlan, érzelmes, elgondolkodtató és egyben megrendítő. Valóban film után kiáltott a story, mert zseniális. Nagy elvárásokkal és jó adag kíváncsisá... Többggal ültem hát neki megnézni a filmet, ami sok helyen hasonlít a könyvre, ugyanazok a párbeszédek hangoznak el benne, bár hozzáírtak több felesleges és értelmetlen jelenetet, ami csak rontott a helyzeten. A film több helyen unalmas és száraz, de a legfőbb bajom, hogy teljesen érthetetlen, illetve ha nem olvastam volna a könyvet, akkor fel sem fogtam volna még, hogy mi is történik. Belőlem egyáltalán nem váltott ki olyan érzéseket, mint a könyv. Kifejeztetetten idegesítő a film, helyenként művészinek gondolt jelenettel, a vége meg nekem egy giccs volt, ahol nem tudtam, hogy sírjak, vagy nevessek. A szereposztása egészen különleges, de a storyt ők sem tudták megmenteni. Kár érte, mert szerintem egy zseniális film lehetett volna belőle, csak nem kellett volna ennyire elrugaszkodni a könyvtől.

Hibát hibára halmoztam tegnap este: nem olvastam el a film tartalmát, bekapcsoltam a tévét, elindítottam a filmet és végig is néztem. Annyira jó a film címe, egy ilyen „alkotásra” elpazarolni vétek volt. A befejezésen gondolkodom, annyi mindenre utal... Teljes kritika

Úgy látom, összeomlik a világ, ha nem egy Marvel film-szintű történetmesélést lát a néző.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Nem jó értelmetlen idegesítő, semmi értelme, mondják a sokszor önálló gondolatokkal sem bíró „szakemberek”, de én ezekkel már régen nem foglalkozom... Jelen filmünk Charlie Kaufman rendezésében debütált a mozik műsorán. Persze a ma generációinak kell... Teljes kritika

Láttam valamit, amiről nem tudom, hogy film volt vagy színpadi játék. Szeretem az elvont, elgondolkodtató alkotásokat, de itt fogalmam sem volt, mi történik. Ez egy őrület volt.