Philip Colbert gyilkosság áldozata lesz. Valószínűleg azért ölték meg, mert egy gyárat akart létrehozni, ahol sok fekete kapott volna állást. Bill Gillespie, a helyi rendőrfőnök bekísér az őrsre egy férfit, csupán bőrszíne miatt, ám kiderül, hogy Virgil Tibbs kiváló nyomozó. A rendőrfőnök a város elhagyására utasítja, Colbert neje viszont ragaszkodik ahhoz, hogy ő vezesse a férje halálával kapcsolatos nyomozást.
(erare)
Mississippi államban Colbert építészt meggyilkolták. Valószínűleg azért tették el láb alól, mert egy olyan gyárat akart felépíteni, amely sok fekete számára biztosított volna munkahelyet. Az ügy kivizsgálására a színesbőrű Tibbs nyomozót bízták meg egy másik államból. A bűnügyi szál - úgy érzem - másodlagos fontosságú, az elsődleges a faji megkülönböztetés elleni fellépés. (A film készítésének idején például néhány államban törvény tiltotta a vegyesházasságot!) Az alig titkolt gyanakvás és ellenszenv erősen hátráltatja Tibbs nyomozói munkáját. Bill Gillespie (Rod Steiger), a helyi rendőrfőnök sem lelkesedik különösen a nyakára küldött nyomozó tevékenységéért, de a szakértelme, profizmusa hatására megváltozik a véleménye. Jól illusztrálja ezt a film végén látható kézfogás gesztusa, és az utolsó mondata, amelyben a keresztnevén szólítja a kollégáját: "Vigyázz magadra, Virgil!"
A film összbevétele 24 379 978 dollár volt (imdb.com).
Rod Steiger számára ez a film valóságos díjözönt eredményezett, az élen az 1968-ban a Legjobb férfi főszereplőnek ítélt Oscar-díjjal.
(Berto49)Az ebben a filmben "megismert" Virgil Tibbs nyomozó, Sydney Poitier alakjában még két alkalommal jelent meg a filmvásznon. 1970-ben a "Mr. Tibbs nyomoz" ("They Call Me MISTER Tibbs!", rendező: Gordon Douglas) és 1971-ben a "Tibbs és a szervezet" ("The Organization", rendező: Don Medford) című filmekben.
(Berto49)John Ball: "Forró éjszaka" (1965) című regénye alapján. A mindössze 174 oldalas bűnügyi regény Göncz Árpád fordításában először 1970-ben jelent meg az Európa krimi sorozatában
(Berto49)"Mr. Tibbs nyomoz" címmel sugározták még valamikor a 70-es évek vége felé a Magyar Televízióban.
(Berto49)1968-ban öt Oscar-díjat nyert a film azon az átadási ceremónián, amelyet egy héttel elhalasztottak, mert épp akkor gyilkolták meg Martin Luther Kinget.
(Berto49)Eredményesen benne van az 1001 film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz című listába ez a film.
(Norbi)Sidney Poitier tartott attól, hogy ha déli államokban forgat, a Ku-Klux-Klán megtámadhatja, ezért a szerződésében kikötötte, hogy csak északon hajlandó forgatni. Egyszer azonban mégis kivételt kellett tennie, annál a jelenetnél, amikor a gyapotültetvényest kihallgatja, majd pofon vágja.
(ArpiHajdu és Réci)Abban a jelenetben, ami a seriff házában játszódik, a Sidney Poitier és Rod Steiger közötti párbeszéd, improvizáció volt.
(rbernadett)A rendező, Norman Jewison azt kérte Rod Steigertől, hogy folyamatosan rágózzon a filmben. Steiger először ellenállt, aztán egyre jobban megtetszett neki az ötlet, aminek az lett az eredménye, hogy 263 csomag rágó fogyott el a forgatás alatt.
(rbernadett)
(100) film a listán
Az Amerikai Filmintézet (American Film Institute) 1998-ban kiválasztotta minden idők 100...
Szeretnéd használni a Mafab értékelését a weboldaladon?
Használd ezt a HTML-kódot »
