Az olasz maffiát nem ismerem. Mondom, az olaszt. De a sztori igaz, pont annyira, mint mondjuk a Hősök (The Fallen). Van rengeteg igaz történet alapján készült lövöldözős film, jobbára az összeset sírva-röhögve említik az olyan asztaltársaságokban, használt autó telepi irodákban stb, ahová az utca embere ha betoppan, hugyos gatyával fordul ki azonnal. Tökmindegy, hogy megtörtént vagy sem, mert így történt (ha értesz). Ritka az olyan maffiafilm, ahol az alkotók élőben láttak gengsztert, nem csak zsebeseket, wannabe hirigjanikat meg DIY keresztkisapámokat. Itt viszont legfeljebb ha kétszer volt "ja, persze" érzésem. A régi életemet tekintve mondhatjuk dokumentum pontosságúnak. Ettől üt.
Olyan sokat nem vártam ettől a filmtől, de nagyon kellemes meglepetés ért. Simán kenterbe ver egy csomó mozifilmet. Az év eddigi legpozitívabb csalódása, és bár nem hibátlan, de ezért én akkor is megadom az öt csillagot.
Ha bejött a Gomorra, ezt imádni fogod. Az olaszok valamire nagyon ráéreztek, remek film lett, kár lenne kihagyni.
Fú, ennek a filmnek aztán volt atmoszférája, azt meg kell hagyni. Pillanatok alatt megteremtett egy nagyon sajátságos izgalmas hangulatot, és egész végig fenntartotta a feszültséget. Le a kalappal az alkotók előtt!
Az elejétől a végéig lendületes, nagyszerűen építi fel a történetet és jut el A-ból B-be. Nincs mit hozzáfűzni, ezt tényleg nem érdemes kihagynotok.