A legdrágább ajándék

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Bár a film vígjátékként van címkézve, én inkább drámának írtam volna. Mert bár van benne néhány komikus jelenet, összességében a film mélyebb annál, mintsem önfeledt nevetgélést akarna okozni. Egy család (és szatellitjeik) kapcsolatáról, azok alakulásáról szóló film. Múltbéli bűnök, konfliktusok, megbocsátás, jellemfejlődések... Nagyon összetett ilyen szempontból. Maga a történet egyszerű, de vannak apróbb meglepetések benne. Én két dolgot találtam komikusnak. Az egyik a házvezetőnő karaktere, aki időnként emlékeztetett a Két pasi meg egy kicsi sorozat Bertájára. A másik inkább fekete humorba hajlik, a temetéses jelenet a templomban. Bár csak kis szerep jutott a temetkezési vállalkozónak, de nagyon jó volt. :-) Úgy érdemes elkezdened, ha tisztában vagy vele, hogy ez egy tévéfilmszerűség. De egészen jók a színészek, kedvelhető a történet, s végül minden karakter. Azért párszor könnyeket csal az ember szemébe, megérint. A végén a temetőgondozós lánnyal való találkozásos jelenet nagyon nem kellett volna bele. Az szerintem rontott az összképen. Vagy nem annyira a végére tettem volna be. Nekem az olyan bugyutának hatott... A végszó azért aranyos, kicsit segít feljönni. Nekem igazán tetszett, örülök, hogy megnéztem. Ajánlom mindazoknak, akik bírják az olyan filmeket, ahol nincsenek nagy történések, meglepetések, csak egy átlagos család (vagy embercsoport) mindennapi drámáját viszi vászonra. Popcorn, papír zsebkendő, Fanta... Indulhat a mozi!