A film az ifjabb George Bush által végrehajtott iraki demokráciaexport kezdetén játszódik, amikor a főszereplő, akit Knightley nagyszerűen formál meg, lelkiismereti dilemmába kerül egy hírszerzési anyag ismeretében, és szivárogtat a sajtó felé. Megtörtént eseményen alapuló filmet látunk, amely igen jó érzékkel szerkesztett, végig fenntartja a figyelmet és a feszültséget. Menet közben úgy éreztem, hogy a néző nincs infantilizálva, nem próbálják a szánkba rágni, hogy épp mit látunk, rábízzák az intelligenciánkra, hogy meg fogunk vele birkózni. Hogy ez mindenkinek sikerül-e, azzal kapcsolatban vannak kétségeim, aki nem bízik magában, az nézzen mást. Knightley mellett mások jó színész játékát is élvezhetjük eközben, Ralph Fiennes például védőügyvédet játszik a tőle megszokott magas színvonalon. Rhys Ifans, tudjátok, a kivénhedt rocker típusú figura meg amerikai tudósítót alakít, és élettel tölti meg a karakterét, nagyon szórakoztató arc. A feldolgozás alapját adó Katharine Gun pedig minden tiszteletet megérdemel a döntéseiért, mindannyian példát vehetünk róla. A végkimenetelen besz*rtok (legalábbis aki nem követte annak idején elég részletesen az angol belpolitikát, mint ahogy én sem). Megtekintésre magasan ajánlott mű.
Érezhetően nagyon precízem megírt és kiforrott forgatókönyv alapján készült a film, bár néhány karakter számomra egyenesen idegesítő volt, összességében szerintem adott némi rágcsát az agynak a film.
Keire Knightley alakítása számomra valami félelmetes volt, mégha maga a teljes film közel sem annyira érdekes. A Hivatali titkok összességében túl sok sémával operál, hogy ne lehessen kiismerni, mi lesz a cselekmény következő dobása, ez pedig ebben a műfajban szerintem nem túl hatásos.
Minden várakozásomat teljesítette, így kell igazán jó politikai thrillert készíteni. Keira Knightley és Ralph Fiennes alakítása félelmetes, a cselekmény megfelelően árnyalt, tökéletesen bemutatja a nagy politikai játszmák mögötti hazugságokat.
Nem klisé, hanem a valóság az, ami odaszegez. Remek színészek, nagyon jól adagolt feszültség. Maga a történt pedig a modern kori történelem szomorú pillanatait idézi, meglehetősen pontosan. Ez a film remek.
Keira Knightley úgy vélem, keményen megdolgozott a szerepért; mármint azon a bizonyos díványon. Ilyen sótlan főszereplőt már régen láttam, miközben a film jó. Keira szentimentalizmusra cserélt lelkiismereti vívódása viszont borzasztó gyenge. Ami sajnos egy csillagjába kerül a filmnek.