Jalmari Helander pályáján a fejlődés jól megfigyelhető: ez még csak egy amolyan „de pihent agyúak ezek a finnek” jellegű film, kedélyes henteléssel színesítve, 12 évvel később a Sisu meg már egy műfajilag rokon, de jóval érettebb alkotás. A rendező a bevált csapaton mindenesetre nem szeret változtatni, mindkét filmben játszott apa-fia, a Tommila família két tagja, Jorma és Onni. Onni magyar hangjával sajnos üveget lehet vágni, rém irritáló, amolyan „felrúgnám a holdig” érzést kelt – szerintem ez nálam kb. fél csillaggal rontotta az értékelést. Nagyon dióhéjban ez itt most egy zombitélapó film, melyet valami jóféle skandináv kisüsti vagy más hallucinogén ihlethetett. Popcornnal és lelazult állapotban javasolt nekilátni. Nem élek tudatmódosító szerekkel, de aki igen, az esetleg alapozhat a saját személyes méreganyagával (alkohol, fű, varázsgomba stb.) a megnézés előtt. Az alkohol illik talán leginkább a finn hagyományokhoz, de mindenki konzultáljon előtte a kezelőorvosával, gyógyszerészével, óva inteném a nézőket a felelőtlen szerhasználattól. Illetve a szinkron hülye gyerek sikítása miatt a helyetekben megfontolnám az eredeti hang + felirat változatot.
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
