Rick és Morty - 7. évad

7. évad új korszakot hozott a sorozatban az alkotó és eredeti hang, Justin Roiland eltávolítása után, ám az új szinkronhangok (Ian Cardoni és Harry Belden) meglepően jól illeszkednek, hamar feledtetik a váltást, így a karakterdinamika szinte változat... Többlan marad. A stílus továbbra is elborult, intellektuális, önreflexív és szatirikus, ötvözve a sci-fi kliséket az abszurd humorral és popkulturális utalásokkal: a cselekményben ismét kaotikus, gondolatébresztő, metahumorban gazdag kalandokat kapunk, miközben Rick és Morty semmit sem vesztettek karakterük erejéből, bár a család mellékszerepben marad. Az évad hullámzó minőséget mutat: kiemelkedő, okos, ötletes részek váltakoznak gyengébb, kevésbé kreatív epizódokkal, de a finálé és néhány koncepció igazi agymenés. A szinkron és a technikai kivitelezés rendben van, a forgatókönyv tartja az intellektuális kihívást, bár érződik, hogy a sorozat már túl van a fénykorán. Objektíven és szubjektíven is élvezetes, ha marad a humor és agytekerés színvonalán – főként a felnőtt, groteszk animációkat és sci-fit kedvelő közönségnek ajánlott.

Számomra az új évad eddig teljesen megfelelő, nyilván nem üt akkorát, mint az elején, de a poénok ott vannak és a sztori meg majd kiderül. Kíváncsian várom a folytatást.

Egyre gyorsabban süllyed a sorozat a feledés felé. Valamikor szinte brilliáns volt a humora és az intelligenciája miatt. Most, az új évad első epizódja után világossá vált, hogy már nem ez a helyzet. A szinkronhangok is elég furán szólnak, de talán ez a legkevesebb, ezen könnyen túltenném magam és megszoknám.