Serpenti

Paolo Marra látszólag minden ok nélkül megölte a feleségét, majd a bűntudattól gyötörve feladja magát, hogy megbűnhődjön tettéért, és valamiféle méltóságot adjon vissza áldozatának és önmagának. Csakhogy a közönyös rendőrök, a túlbuzgó ügyvédek, a jósok és a bürokrácia útvesztője nem hajlandó komolyan venni a vallomását, így Paolo egy abszurd, szürreális rendszerben bolyong, amely mintha képtelen volna elismerni a bűnét. A történet egyszerre mutatja őt elkövetőnek és áldozatnak, taszító és esendő embernek, miközben a körülötte felbukkanó alakok saját lelkiismeretének, félelmeinek és önigazolásainak kivetüléseivé válnak. A film éles, nyugtalanító képet rajzol arról a társadalmi közönyről, amely a nők elleni erőszakot gyakran úgy kezeli, mintha semmi sem történt volna.