Sophie választása

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Ez bizony iszonyúan jó. Fájdalmasan. Miként hazudunk magunknak, másoknak. Miért emlékezünk másként, miért ferdítünk. Ki lehet-e bírni hazugságok nélkül? Mindenkinél van az a pont, ahol megtörik? Lehet-e élni a szégyennel, az önmeghasonlással? A film válasza, hogy nem lehet. Meryl Streep első Oscar-díja megérdemelt. Valóban lenyűgöző színésznő. Nekem ugyan kissé giccsbe hajló helyenként (a film is), de hát ez Amerika. Kevin Kline mindig szeretett meghökkentő, furcsa figurákat játszani, így ez a szerep is jól állt neki. Hogy tényleg ilyen-e egy skizofrén? Vajon ilyen volt József Attila is?

Valami csoda folytán a Film+ vetítette, és onnan rögzítettem lemezre ezt a csodálatosan jól sikerült Styron-adaptációt, amelyik méltán hozott Oscart M. Streep számára. A regényt is olvastam, de a film önállóan is a csúcson van, kiemelkedik a holokaus... Többztos filmek közül. Szinkronnal láttam (Bánsági Ildikó), de hozzászólásokból tudom, hogy Streep fantasztikusat alakít a különböző akcentusokkal, hiszen beszél lengyelül, németül és angolul. Az őrült Nathant alakító Kevin Kline is kitett magáért, de csak később, a Wandáért kapott Oscart. Megrázó, tragikus film, örülök, hogy bármikor elővehetem. A film után eszembe jutott, hogy a szerencsétlen rendező Alan J. Pakula milyen szörnyű halált halt 70 éves korában.

Az bizony.

Romantikus műfajban jó filmnek mondanám, bár a könyv jobban tetszett, mint az általában szokott is lenni. Ne számítsunk egy nagy sztorira, de azt megadja, amit a műfajtól elvárhatunk. Egyszer érdemes megnézni.