Megmaradt Alice-nek

A film nagyon érdekes. Természetesen benne van Alice vívódása is, ahogy egy betegség elhatalmasodik rajta. A szörnyű az, hogy senki nem próbálja meggyógyítani, vagy változtatni az életén. Mindenki sajnálkozik, és próbálja szinten tartani. Van egy nag... Többyon jó rész a filmben, ami nagy esemény. Alice készít egy videóüzenetet önmagának, mikor még képes tisztán gondolkodni. Az üzenet megérkezik a már beteg Alice-nek... Szerintem jó a film, de jobb lett volna, ha egy dilis, zsibongó családban játszódik, amelyikben mindenki maga mögött képes hagyni a múltja gondjait...

Tetszett a film, bár már sok hasonló témájút láttam. Borzalmas dolog lehet tartósan, egy életre betegnek lenni és semmit sem tud tenni ellene az ember.

Ennek a filmnek az esetében is működött nálam a már jól bevált recept: először a film, aztán a könyv. Hát egyikben sem kellett csalódnom, sőt. A témája már önmagában lenyűgöző, egészen különleges elgondolás volt, hogy egy ilyen betegség ábrázolásához... Több, mint a korai alzheimer-kór, egy nyelvész professzort válasszanak főszereplőnek. Hiszen hogyan is lehetne, ha lehet még tragikusabbá tenni egy önmagában is nagyon szomorú történetet, mint hogy egy tudóssal következik be az emlékezetromlással járó betegség, aki tökéletesen tudja, hogy mi zajlik le egy ember fejében, amikor keresi a szavakat vagy amikor egy emléket kell előhívni a hosszútávú memóriából. Nagyon különleges volt látni, hogyan lesz egy ember a saját elméjének a rabja és hogyan harcol azért, hogy egy pár évig, hónapig vagy éppen napig önmaga maradhasson (ahogy a cím is utal rá, Megmaradt Alice-nek). Julianne Moore fantasztikus, karrierjének méltó ünneplése volt, hogy éppen ezért a filmért kapta meg az Oscar-díjat, továbbá Kristen Stewart-ot is szerintem egyik legjobb alakításában láthatjuk. Ezt a filmet mindenkinek látnia kell, fiatalnak, idősnek egyaránt és csupán bízhatunk abban, hogy mi tovább megmaradhatunk önmagunknak, mint Alice.

A múltkor hirtelen két Alzheimer-kórt feldolgozó filmet is találtam, olyanokat, amelyek nem maiak, mégsem láttam őket korábban. Az egyik a Felejthetetlen utazás c. film volt, amiről a napokban már írtam véleményt, a másik pedig a Megmaradt Alice-nek.... Teljes kritika

Itt inkább a történet fogott meg melybe bele képzelve magunkat erősen megható és feszültséggel teli pillanatokat okoz. Moore nem a kedvencem az igaz viszont hozta a formát.

Megindító történet az egyik legborzalmasabb betegségről, az Alzheimer-kórról. Szörnyű lehet tudni, hogy hamarosan nem fogod felismerni a szeretteidet sőt, még a saját valódat is elfelejted. De nem csak annak szörnyű, aki szenved benne, hanem az egész... Több család és a minden hozzátartozó számára is. Julianne Moore totálisan megérdemelten nyert Oscart ezért az alakításáért. Viszont Kristen Stewart-ban még most sem látom azt, ami miatt ő ilyen felkapott színésznő lett.

Talán nem üt akkorát, mint a The Father, de mégis erős, karaktercentrikus filmet kapunk. Julianne Moore remekül szerepel, csakúgy mint a stáb többi tagja, sajnos a leírt szituációk és jelenetek sokunkhoz kényelmetlenül közel állnak. Bár a bemutatott jelenlét borzasztó, a film mégis pozitív marad, még a legsötétebb jelenetében is.

Nem tudok elvonatkoztatni Lisa Genova professzor asszony remek könyvétől, de a film is nagyon tetszett. Jó volt a megismerési sorrend, először a remek könyv, aztán az igazán jó filmadaptáció. J. M. nem a kedvencem, de el kell ismerni róla, hogy nagyon nagy színésznő, teljesen jogos az Oscar!

Megrázó drámai alkotás. Egy lassú, elgondolkodtató film, nagyon jó színészi alakításokkal. Szörnyű belegondolni, hogy ilyen betegséggel kell embereknek együtt élniük.

Borzasztó, ami szegény Alice-szel, a film főszereplőjével történik, rossz látni, ahogy folyamatosan épül le az elméje. Julianne Moore jó választásnak bizonyult a címszerepre, hitelesen alakítja a saját állapotától riadt, majd később zavart nőt ezzel ... Többpárhuzamosan a családanyát és feleséget. Nincsenek a filmben lehengerlő erejű jelenetek, amiket évek múltán is emlegetne az ember, mégis végig érdekes dráma.

Jó film a maga nemében, de talán azért, mert több hasonló témájú filmet láttam, nem tudott kiemelkedni közülük. Julianne Moore viszont rendkívül jól játszotta a szerepét, és Kristen Stewart is jól alakított.

Az a fajta történet, ahol nem a cselekményen van a fő hangsúly. Nincsenek váratlan meglepetések, csavaros fordulatok, itt a dramaturgia és JM alakítása köt a képernyő elé.

Eléggé megrendítő film. Borzalmas lehet egy olyan betegségben szenvedni, amikor a test a saját tulajdonosa ellen fordul.

Az egyik legkegyetlenebb és legszívbemarkolóbb dráma amit valaha láttam a főszereplő pedig zseniális. Tökéletesen mutatja be az Alzheimer kór miatti leépülés egyes fázisait és a család és barátok reakcióját.