Az apám és Victor Hugo

Nagyon ilyen melankolikus-értelmiségi vibe-ja van az egésznek, de közben tök emberi marad. Fabrice Luchini konkrétan úgy játszik, mintha nem is szerepet alakítana. Néha kicsit túlbeszélt, de a végére teljesen beszippantott.

Nekem kicsit túl ‘franciás’ volt, érted, mindenki filozofál meg idézget, de azért volt benne pár nagyon erős jelenet. A színészek brutál jók, csak néha úgy éreztem, hogy kívülálló vagyok ebben a világban.