Richard Franklin Lennox Thomas Pryor III, 1940. december 1-én látta meg a napvilágot az Illinois államban található Peoriában. Apja háborús veterán volt és ökölvívóként, valamint pincérként kereste kenyerét. Anyja a nagyanyja által üzemeltetett bordélyházban űzte a legősibb mesterséget. A kis Richardot az utca nevelte fel és az iskolából is azért tanácsolták el, mert megtámadott egy tanárt, egy másik feleségének a kocsiját pedig szitává lőtte. Karrierjét éjszakai szórakozóhelyeken, klubokban, bárokban kezdte, jobbára improvizált szövegeivel.
A '60-as évek második felében Richard Pryor jobbára tévéfilmsorozatok epizódszerepeiben kezdi bontogatni szárnyait. A televíziózásban csak néhány évet tölt,... TöbbRichard Franklin Lennox Thomas Pryor III, 1940. december 1-én látta meg a napvilágot az Illinois államban található Peoriában. Apja háborús veterán volt és ökölvívóként, valamint pincérként kereste kenyerét. Anyja a nagyanyja által üzemeltetett bordélyházban űzte a legősibb mesterséget. A kis Richardot az utca nevelte fel és az iskolából is azért tanácsolták el, mert megtámadott egy tanárt, egy másik feleségének a kocsiját pedig szitává lőtte. Karrierjét éjszakai szórakozóhelyeken, klubokban, bárokban kezdte, jobbára improvizált szövegeivel.
A '60-as évek második felében Richard Pryor jobbára tévéfilmsorozatok epizódszerepeiben kezdi bontogatni szárnyait. A televíziózásban csak néhány évet tölt, hamarosan a nagyvásznak felé vette asz irányt. 1974-ben például megírja a Fényes nyergek című film szövegkönyvét. Ez az első közös munkája Gene Wilder színésszel, bár ebben a filmben Pryor színészként még nem működik közre. Pryor első jelentősebb mozifilmjében a Száguldás gyilkosságokkal-ban játszik először együtt Gene Wilder-rel 1976-ban. 1978-ban két mellékszerepben volt látható, azonban olyan színészekkel szerepelt együtt a vásznon, mint Walter Matthau, Michael Caine, Jane Fonda, ezért az alakításáért Oscar-díjjal jutalmazott Maggie Smith (Kaliforniai lakosztály) valamint Harvey Keitel és Yaphet Kotto (Jóbarátok).
1980 vízválasztó év volt Pryor mozis pályáján, ugyanis Gene Wilderrel ekkor játsszák el a Dutyi dili című fergeteges börtönvígjáték főszerepeit. 1982-ben leforgatta a Hat év, hat nap című szatirikus vígjátékot, amelyben egy vietnami veterán hazatérésének bonyodalmai fakasztották mosolyra a nézőket. Az elkövetkező években még a gyengébb filmeket is feldobta remek alakításaival és felejthetetlen stílusával. 1989-ben azon ban két színvonalas filmet is forgatott. Az egyik az Eddie Murphy által rendezett Harlemi éjszakák, ahol az Eddie Murphy által alakított bártulajdonos apját játszotta. A másik a Vaklárma, ahol újra együtt szerepel Gene Wilder-rel, és párosuk legjobban sikerült mozijának tartják számon a filmet. 1991-ben a Folt a zsákját című filmben szerepelt együtt utoljára a Wilder-Pryor páros.
Pryor már régóta sclerosis multiplexben szenvedett, ami utolsó éveiben már akadályozta munkájában. Utoljára a mozivásznon 1997-ben tűnt fel David Lynch Lost Highway című filmjében. A szakma 1999-ben Mark Twain-díjjal jutalmazta, szülővárosában pedig utcát neveztek el róla. 2004-ben első helyen végzett a „100 legnagyobb komédiás” szavazáson.
A magánélete is viharos volt: hátszer házasodott, öt különböző nővel és tőlük hat gyermeke született. 1974-ben az adóhatósággal is szembe került és letartóztatták. 10 napot kellett börtönbe töltenie.
1986-ban diagnosztizálták a betegségét és hosszú küzdelem után 2005. december 10-én szívinfarktusban elhunyt. (dulkap)