A Star Wars-hoz előzményfilmeket készíteni nem újkeletű dolog. George Lucas már 1999-ben lefektette a mára felkapott trend alapjait a Baljós árnyakkal. Azonban már akkor sem aratott osztatlan sikert Lucas előzmény-trilógiája, és a mai napig megosztó alkotásként vannak elkönyvelve. A 2012-es Disney általi felvásárlás még tovább rontott a helyzeten, ugyanis a Disney által fejlesztett, az eredeti trilógiát folytató, szintén háromrészes szériája még vegyesebb fogadtatásban részesült, mint George Lucas Anakin Skywalker-filmjei.
A Jedi visszatér után a minőség kétségkívül romlott, az eredetiség megkopott, de amíg a Baljós árnyak, A klónok támadása és A Sith-ek bosszúja ezer szállal kapcsolódott a Lucas által megálmodott világhoz, és szerves részét képezte annak, addig Az ébredő Erő már csak a nosztalgia-faktor miatt volt élvezhető. Az utolsó Jedik már egyre inkább Star Wars-idegen irányba haladt, a Skywalker kora pedig teljesen kisiklott, és az ezerrel pörgetett fanservice és rajongói easter eggek sem segítettek rajta.
A gépezet pedig nem áll le, a franchise az animációs filmek, videójátékok és tv-sorozatok mellett spin-off filmekkel is folyamatosan bővül. Az Egy új remény közvetlen előzményeit feldolgozó Zsivány Egyes után -ami korrekt iparos munka lett, de semmi több - a Disney a legendás Han Solo eredetsztorijával próbálkozott meg. A rendezői székbe sokadik megoldásként végül Ron Howard ült, aki korrekten levezényelte a filmet, azzal azonban nem vádolható, hogy túlságosan megérintette volna s Star Wars-hangulat, vagy hogy túlságosan átérezte volna Han Solo karakterének lényegét, szellemiségét.
A kötelezőt természetesen hozza, rengeteg csemegével szolgál a rajongóknak a film, pl. Solo nevének eredete, Chewie-val való találkozás, a Lando Clarissiannal való megismerkedés, az Millennium Falcon megszerzésének sztorija, de összességében mégsem rendelkezik erős atmoszférával. Az akciójelenetek műkődnek, látványosak is, mégis súlytalanok, pörgős tempó ellenére is szürkeségbe, gyakran unalomba fullad. Mégpedig azért -és talán ez a film legfőbb hibája -, mert nincsenek igazán erős azonosulási pontok.
Karakterek terén elvároson alul teljesít, és nem feltétlen az a probléma, hogy rosszul lennének megírva a karakterek. Egyszerűen magasra tette saját magának a lécet azzal, hogy Han Solót ígért, Han Solo önálló, egyedi eredettörténetét. Harrison Ford legendás alakításában pedig egy olyan szemtelenül szimpatikus Han Solót kaptunk, aki még Mark Hamil és Carrie Fisher mellett is látványosan lopta a showt, ha feltűnt. Ezért egy fiatal, ezáltal még forróbb fejű, még vagányabb, még dörzsöltebb Solóra számítottunk, ezzel szemben Alden Ehrenreich egy egészen langyos alakítást produkált. Játékában felfedezhető a görcsösség, az erőltetettség, nem megy neki az a laza stílus, amit Harrison Ford csípőből hoz. Végeredményben, ez a Solo nem az a Solo. Alden Ehrenreich Solóját nem lehet párhuzamba állítani Harrison Fordéval, sajnos nem logikus, hogy majd belőle lesz az a vagány csempész, akit ismerünk.
A többi karakterre nem igazán lehet panasz. Emilia Clark, Woody Harrelson, Paul Bettany stb. mind-mind jól játszanak, de minek, hiszen Han Solo karaktere nélkül súlytalanná válik az összes többi alakítás is. Egyedül Donadl Glover Lando Clarissianja érdemel említést, és egyedül ő az, aki kokettál a későbbi énjével.
Összességében a film megállja a helyét akciófilmként, sci-fiként, űreposzként, azonban nem állja meg a helyét Star Wars-filmként, illetve Han Solo eredetfilmjeként sem. Ron Howard ugyan nem végezett kimondottan rossz munkát, de a címében beígért rendeltetését nem sikerült beteljesítenie.
akció | fantasy | kaland | sci-fi
Szállj fel az Ezeréves Sólyomra és utazz egy messzi-messzi galaxisba egy vadonatúj Star Wars-történetben a galaxis legkedveltebb gazfickójával. Vakmerő alvilági kalandok során... több»
Szereplők: Woody Harrelson, Emilia Clarke, Jon Favreau, Paul Bettany, Thandie Newton
