Annak idején, amikor tombolt idehaza a videókazettaláz, létezett egy kiadó, mely a Vico néven vált ismerté, bár soka,n főleg az én korosztályomból, csak úgy emlegették ezeket, hogy a sárga kazettás filmek (ami azért nem volt teljesen igaz, bár tény, hogy a legtöbb filmjüket sárga színű kazettákon adták ki, de akadt azért fekete és zöld színekben pompázó is köztük). A Vico által forgalomba hozott filmek minősége igencsak széles skálán mozgott, hisz az ultragagyitól a minőségi szórakozást kínáló alkotásokig minden megtalálható volt köztük, és igen, még egy-két olyan film is, melyekhez a zseniális írónak, Stephen Kingnek is köze volt. Ha jól emlékszem, a Tales from the Darkside: The Movie (idehaza a Történetek a sötét oldalról címen adták ki) mellett még jelen filmünk, az 1985-ös Macskaszem jelent meg a Vicónál. Mindkét film egy horrorantológia, bár véleményem szerint a Macskaszem egy kimondottan bájos, amolyan igazi családbarát kalandfilmecske, némi kis horrorisztikus beütéssel. Nézzük is hát, hogy mit is tartogat a Macskaszem a nézőinek.
A film történetét három fő részre szelhetjük, és ezek közül csupán az első két történet az, amelyek Stephen King feldolgozások lennének. Általában a horrorantológiák nem tartoznak a kedvenceim közé, de persze vannak igazán üdítő kivételek, és hát az egyik ilyen pont jelen filmünk lenne. Na de, haladjunk a szép sorrendben a film történetével.
A Macskaszem első felvonása, melyet a Leszoktató Rt. címen olvashatjuk el a King-novellák közt, egy felettébb érdekes történetet mesél majd el a nézőjének, amelyben szerencsére egészen kiváló színészi alakításokat láthatunk majd – elsősorban James Woods és Alan King (1927–2004) színészeket játékát érdemes kiemelni e téren –, és arról szól, hogy milyen veszélyeket tartalmazhat az, hogyha egy felettébb különc cég felel majd a dohányzásról való leszoktatásukért. Eme felvonást nem is nagyon merném a horror zsánerébe sorolni, bár igaz, hogy feszültség akad benne, és a történet szokatlan megközelítése miatt igencsak érdekes is, de meg vagyok győződve arról, hogy csak a fentebb említett színészek miatt emelkedik ki a közepes tartományból.
A második felvonás a filmben szintén egy King-novellából készült, méghozzá A párkányból. Ebben a részben sajnos kevésbé láthatunk domináns színészi alakításokat, viszont talán még egy fokkal erősebb a feszültségkeltése, mint a Leszoktató Rt.-nél, mégis a három rövidke történet közül talán ezt tartom a leggyengébbnek, a maga közepes minőségével.
A Macskaszem harmadik (és egyben az utolsó) felvonása a személyes kedvencem. Az epizód címe: Tábornok, ami – mint végül itt kiderül – a mindhárom epizódban látható cicusunk a neve. Na, ez lenne az a történet, amelyet nem Stephen King novellája ihletett, viszont így sincs miért aggódnunk, merthogy maga King írta az epizód forgatókönyvét, és hát mit ad Isten, pont ebben jelentkezik a természetfeletti is. Kissé furcsa módon ahhoz képest, hogy ebben az epizódban már némiképp találhatunk horrorisztikus jeleneteket, mégis talán ennek a felvonásnak van meg az a bizonyos bája, amit a véleményen elején írtam, talán a kislány (akit a fiatal Drew Barrymore alakít) és a macska szoros barátságának kialakulása miatt érezhettem mindezt.
Összegezve nálam ez a film egy igazi nosztalgiabomba, amelyet még jobbra is értékeltem volna, ha a három rövidke történethez készítettek volna egy jobban kidolgozott kerettörténetet is, de mivel ez végül nem készült el, így csupán egy igazán szórakoztató antológiát tisztelhetek a Lewis Teague rendezésében készült Macskaszemben.
78 Macskaszem (1985)
A film három különálló történetet mesél el, melyeknek azonban van egy közös pontjuk: egy rejtélyes macska. Az első történet főhőse egy profi teniszező, akik egy halálos... több»
Szereplők: Drew Barrymore, James Woods, Charles S. Dutton, Frank Welker, Candy Clark
