2024.02.25 13:26 Juki-onna Olvasottság: <100x
0

Mi hányszor kapnánk elő a mobilunkat, és indítanánk hívást, ha tudnánk, hogy valaki bosszút áll helyettünk az ellenségeinken? (Nem szám szerint gondoltam!)

Két idegen ember, akik keresztezik egymás életútját. Nem tudtam, hogy Stephen King regénye alapján készült a film. Mostanában úgy érzem, hogy egy kicsit fáradtak a történetei, de ez az én véleményem, lehet, hogy csak én nem vagyok elég szemfüles mostanság. Ebben a történetben annyira kevés a felkavaró jelenet, sőt bátorkodom kijelenteni, hogy nincs benne felkavaró jelenet, mármint a horror kategóriába sorolható jelenet, hogy akik nem bírják a horrorfilmeket, ők is bátran megnézhetik.

Vártam valamit a filmtől, amit nem kaptam meg. Csak egy csipetnyi borzongást. A Kedvencek temetője messze túlszárnyalja ezt a történetet. Mivel nem olvastam ezt a regényt, lehet, hogy a forgatókönyvíró nem adta át úgy a sztorit, mint ahogy kellett volna? King történeteiben (már nem olvasok tőle) érdekes, hogy sokszor gyerekek a főszereplők.

Mi hányszor kapnánk elő a mobilunkat, és indítanánk hívást, ha tudnánk, hogy valaki bosszút áll helyettünk az ellenségeinken? (Nem szám szerint gondoltam!)

Biztosan nagyon izgalmas gyerekkora volt, vagy nem. Egy kisvárosban játszódik a film, ahol egy gazdag idős úr, Mr. Harrigan (Donald Sutherland) felvesz egy felolvasó kisfiút, Craiget (Jaeden Martell). Izgalmasak ezek a kapcsolatok. Az idős úrra ilyenkor nem nehezedik annyira a magány súlya, és a kisfiú rengeteget tanul a felolvasott történetekből. A halál itt is szerepet kap mint elkerülhetetlen. A helyszín egy ódon kastély, a nehéz tölgyfaajtók, a barátságos télikert, a homályosan megvilágított szoba, a meleg, barátságos színek, mind emberközelivé és meleggé teszik a történetet, és jól érezzük magunkat itt. És egyszer jön egy ajándék, egy mobiltelefon. A két főszereplő a gondolatait osztja meg velünk a rohanó világról, ami talán összeköthető a mobiltelefonnal és az internettel, a rengeteg és néha felesleges információval. (Sok mindenben én is igazat adok, bárki is legyen ezen gondolatok szülőatyja. Sok barátom van, akik sosem néznek tv-t, este levesznek a polcról egy könyvet, és olvasnak. Azt hiszem, ez az igazi szabadság! Ott nincsenek határok. A lelkünk és az elménk szabadon szárnyalhat, bárhol is legyünk. Mostanság én sem bírom a mobilhívásokat. Mindig a legrosszabbkor hívnak, és jönnek a kérdések: Kivel vagy? Miért vagy ott? Mit csinálsz? Annyira unom!) Kinek a gondolatai ezek? Régen rajongtam King regényeiért, voltak kiemelkedő, félelmetes és, voltak szívhez szóló történetei is. Ez egy kicsit gyengécskére sikeredett, szerintem. A forgatókönyvíró és rendező is egyben (megint) John Lee Hancock, lehet, hogy rosszul kezelte ezt a történetet. (Ez olyan, mint A 22-es csapdája. Míg a regényt imádom a mai napig, a film nem tetszett nekem.) Talán a végeredmény attól függ, hogy a forgatókönyvírók és rendezők éppen milyen hangulatban vannak, hiszen ez is kihat a végeredményre. Szívhez és lélekhez szóló film, nincs benne semmi félelmetes, csak éppen súroljuk a határát. Minden szereplőknek igazán pozitív kisugárzása van, kivéve az iskolai bumburnyákot, Kennyt (Cyrus Arnold). Mindenkinek ajánlom! Jó szórakozást!

horror

Mr. Harrigan legjobb barátja egy magányos kamaszfiú. Mikor az idős Mr.Harrigan meghal, fiatal barátja megtartja az okostelefonját, és időnként üzeneket küld Mr. Harrigannek.... több»

0