Filmtörténeti klasszikus, amit nem lehet kihagyni. Kíváncsiságból elolvastam Szép Ernő azonos című regényét is; én tökéletesen meglennék az eredeti befejezéssel is, de hát a néző az első, és a film bemutatása idejében bizony még nem volt elfogadott, hogy egy alapvetően szórakoztató műfaj elszomorítson bárkit is. Végső soron jól döntött a producer, ez a történet így kerek, így vált mindenki által kedveltté.
Talán az egy kezemen meg tudom számolni, hogy hányszor nevettem az egészen. Azon kívül, hogy az egész díszlet jól néz ki és így jó hangulata van a filmnek, nem sok jó dolgot tudnék kiemelni. A karakterek kissé idegesítőek, és a történet sem valami nagy durranás.
Engem egészen megérintett a film, annak ellenére, hogy nem sokat vártam tőle igazából. Van valami a történetben, ami belerágja magát az ember lelkébe, és bele is fészkeli, így még sokáig ott marad, és tud rajta gondolkodni.
Általában eléggé ferde szemmel nézek ezekre a filmekre, de ebben azért eléggé kellemesen csalódtam. Nem volt maradandó élmény, de egyszer meg lehet nézni.
Kellemes meglepetés volt ez a film számomra. Az alakítások egy kissé teátrálisak ugyan, de ez gondolom akkoriban konvencionális volt. Minden esetre én csakis ajánlani tudom!
Nekem nagyon tetszett, hogy a történet kellemes, nem túl gyors tempóban sodort magával. Igaz, hogy kell hozzá némi türelem, de szerintem megéri, mert nagyon is lehet rajta agyalni még a film megnézése után is. Én legalábbis ezt a fajta élményt kerestem, amit meg is kaptam a filmtől.
Sami Nacery-t én csak a Taxiból ismertem, és azt gondoltam, ő tulajdonképpen csak ennyit tud, de be kell látnom, hogy zseniálisan alakított. Nem egy szimpla karakterszínész, egy szóval nekem főként miatta jött be ez a film.
James Franco évek óta egy ígéretes színész volt, nem több. De ezzel a szereppel valami elképesztően nagyon hasított. Imádtam minden percét. Persze valóban lényegtelen, hogy az ember látta-e a Roomot vagy sem. Én annak idején nagyokat nevettem azon az "alkotáson" és bár furcsa volt mindezt így látni - belelátni miként is jött létre, azt kell, hogy mondjam, hogy teljesen megváltozott az elképzelésem a jó ízlésről.
Van valamiféle bája az ezeknek az "ősrégi" kalandfilmeknek, emlékszem, gyerekkoromban több hasonlót is láttam. A bátor hercegre véletlenül akadtam rá, de gondoltam, semmit sem veszítek, ha megnézem. Így hát nosztalgiáztam kicsit. A mai filmekhez képest lassabb, meseszerűbb, amit nyilván a témája magyaráz némileg.
Nekem összességében nagyon tetszett, egyszerűen látni és érezni a filmen, hogy a forgatókönyvtől kezdve, a szereplőválogatáson keresztül, egészen a dramaturgiáig mindenre nagyon pontosan ügyeltek. Kár, hogy nem készülnek ma már ennyire igényes és precíz filmek.
Ugyan mit lehetne mondani egy olyan filmről, ami ennyire igénytelen. Tele van akcióval, amiről elhiszem, hogy sokaknak tetszik meg minden, de ennél komolyabb és tartalmasabb szórakozásra vágyóknak egyszerűen kevés.
Izgalmas és pörgős, szerintem ezt a fajta történetet egyszerűen nem lehet megunni, és mindig rácsodálkozom, hogy mindig tudnak belőle kihozni valami újat!
Sajnos nálam mint háborús film abszolút megbukott. Nem tudtam komolyan venni, és másoknak is azt tanácsolnám, hogy ebből a szempontból fenntartásokkal fogadja. Mindazonáltal nagyon jó, és átütő hangulata van. A karakterek persze nem túl eredetiek, amolyan sablonfigurák, de egyszer simán meg lehet nézni unaloműzésként.
Én gyerekkoromban szerettem a vulkánokról, földrengésekről szóló híradásokat. Számomra eszméletlenül misztikusnak, félelmetesnek tűntek ezek a jelenségek. Sokra tartom a mai napig, aki e közelükbe merészkedik, vagy kutatja őket... lenyűgöző élmény lehet a láva közelében lenni...
Ez számomra abszolút kellemes csalódás volt, imádtam minden percét és csakis ajánlani tudom mindenkinek. A karakterek nagyon ki vannak találva, a történet érezhetően halad valahová, nem az a fajta végeláthatatlan sorozat.
Kicsit féltem, hogy erőltetett lesz az egész, de végül kellemesen csalódtam, nagyon jól van kibontakoztatva az egész, és a feszültség hamisítatlanul kitartott. Imádtam az egészet és csakis ajánlani tudom.
Ez a film mindent beleadott, amit csak ki tudott hozni magából. Nagyon jó csapat dolgozott rajta és megérte. Minden jelenetét élveztem, az elejétől a végéig. Még Hasselhoffot is.
87 Lila akác (1934)