VvV

Ismét egy csodás mese Szabó Gyula tolmácsolásában. Van itt is minden, mint a búcsúban: koldusnak öltözött királyfi, királylány, bolhabőrből készült cipellő. A képi megjelenítés a szokásos, erőteljes színek, amelyeket magyar népi motívumok törnek meg. Örültem, hogy egy-két pulikutya is feltűnik a mesében. Amit a herceg tesz a feleségével szerintem egy picit erős volt, de jól meg szerette volna leckéztetni az asszonyt.

Rövid animációs mesefilm egy tarisznyarákról és egy kókuszdióról. Az elején felírták, hogy megtörtént események alapján. Valószínű. Elvileg a paradicsomban játszódik a film, de a képi megjelenítése elég kis gyenge lett, semmi különlegesség nem volt benne. Az mondjuk jobban zavart, hogy ha már egy kis élőlény szerepel a történetben, akkor az helyesen szerepeljen és nem három, hanem négy pár ízelt lába legyen.

Rövid animációs film főszerepben egy beteges, kötésmániás nővel. Kötött a ruhácskája, meg a cipője is és elmegy a szikla szélére kötni egy sálat. Egy rohadt hosszú sálat, rohadt sok fonalból. A probléma akkor kezdődik, amikor elfogy a fonala és jobb híján a saját haját kezdi belefonni a sálba, mert a haja is olyan hosszú, mint aranyhajnak. A történet tanulsága számomra nem derült ki. A történet látványra is nagyon natúr. lehangoló.

Egészen különleges látványvilágú animációs film, szándékosan nem mondom azt, hogy mese. Olyan érzése van az embernek, mintha hús-vér emberek játszanák a szerepeket, mert annyira élethű a szemük, de mégis mintha gyurmával lennének bevonva. Olyan érzésem volt, minta egy Tim Burton féle történetet néznék. A sztori kicsit véres, de a látvány egyszerűen elvonja minden figyelmét az embernek a történetről.

4,5 perc alatt nem lehet értékelhető horrort készíteni. Ennyi idő nem elég ahhoz, hogy a kellő atmoszférát megteremtsenek a készítők. A történet elég kis gyenge, minimális párbeszéd van benne és ugye az sem derül ki, hogy mi miért is történt. A legvégét valaki magyarázza el, hogy egy 10x10 cm-es dobozba hogyan fér ez az ami. A főszereplő pali Tyler Hollinger kiköpött Arnie Hammer hasonmás volt, míg a csaj egy tucat csinos lány.

A Silver road egy kanadai rövid film melegekről. Sok minden nem történik a bő 10 percben. Azt mondjuk nem értem, hogy adva van egy gyönyörű farm és ahelyett, hogy hőseink ott romantikáznának a film fele tök sötétben egy autóban játszódik. Ráadásul egy csók után még a kukoricásban is kikötnek - szó szerint-, bár nem szándékosan. Érzelmi töltet vajmi kevés van a filmben és egyszerűen semmit nem vált ki a nézőből.

Francia rövid film homoszexuálisokról. Középiskolás fiúk, kosárlabda edzés, majd egy kis matematika korrepetálás egy kis extrával. A története elég egyszerű és sok minden nem történik benne, ráadásul a főszereplő csak álmodozik róla, hogy szüleinek és testvérének beismeri, hogy meleg. Nem vállalja fel önmagát és csak vágyakozik arra, hogy a kiszemeltje felfigyeljen rá. Hogy ez sikerül-e neki, azt nem árulom el.

A mesefilm egy igaz történetet mesél el. A történet a 30-as években kezdődik, amikor Ole Kirk Christiansen fa játékokat kezd el gyártani kisebb-nagyobb sikerekkel. A váltás akkor következik be, amikor csöppnyi műhelye leég. Ekkor kezd műanyag játékok, először kis medve figurák gyártásába, majd jönnek a kockák. Kezdetben nincs nagy sikerük, majd rájön, hogy fontos hogy a kockák stabilan összeilleszthetőek legyenek és a kis világokat kell teremteni városokkal, vasúttal. A hatvanas évek végén megnyílik a LEGO Land.

A Nagyon vadon filmek lendületességét és természetszeretetét nem igazán adta vissza ez a pár perces kis történet. Boog és Elliot minden ügyességére szükség lesz, hogy az üresen hagyott lakókocsiból elcsenjék a finomságokat, amelyhez persze a kocsiban szunyokáló kutyásnak is lesz pár szava, ami megszólalásik hasonlít a Kiskedvencek titkos életében levő egyik kis házikedvencére. Vajon Elliot Mission imposibblés leereszkedése elég a sikerhez?

Dél-Koreai sorozat, nálunk feliratosan érhető el bizonyos portálokon. Az ötlet az autista orvosról nem mindennapi és a főszereplő is jól, hihetően alakította. A koreai nyelvet szokni kell, mert nem mindennap néz az ember ilyen nyelven sorozatot. A történet jól építkezett, megható volt. Sajnálom, hogy csak egy évad készült belőle. Nem úgy a történetet alapul vevő 2017-ben azonos címmel készülő amerikai utánzat.

Egy újabb őrületes kaland Miki egérrel és barátaival Minnievel, Plutóval, Donald és Daisi kacsával, Goofyval és a többiekkel. A barátok most a tengernél töltenek el pár kellemes órát. A humor most sem maradhat el. Kedvenceinket földön, vízen és levegőben is nyomon követhetjük. Látványban szép és igényesen kidolgozott mese, a környezet is színes-szagos. Ami picit zavaró az Donald kacsa hangja, azt sosem tudom megszokni.

Az egyik legismertebb magyar népmese. A leleményes katonáról, no meg az öreg asszonyról akinek semmije sincsen, de amit kér a katona mindent előhoz a kamrából. A katona szemfüles jóllakik az öregasszonynál és még keres is 100 forintot. De az asszony sem panaszkodhat, főztek neki egy jót. Most is egy különleges látványvilágú mesét kaptunk, gyönyörű színekkel. Szabó Gyula pedig remekül hozta a karaktereket.

Talán az egyik legismertebb magyar népmese. Van a király és a három leánya egy vörös, egy barna és egy szőke. Megkérdi a lányait a király, ki hogy szereti őt. Valaki a búzáshoz, valaki a tavaszi szellőhöz hasonlítja, míg a legkisebb a sóhoz. Utóbbin annyira felháborodik a király, hogy száműzi a lányát. A lányra azonban rátalál a szerelem és apjának is bebizonyítja, hogy a só bizony elengedhetetlen az emberek számára.

A mese a székely asszony, az ura és az ördög történetét meséli el. Az asszony mindig az ellentetjét csinálja annak, mint amit az ura kér tőle, ezért már a férfi idegeire megy. El is határozza, hogy megleckézteti az asszonyt, aki okosabb nála, még az ördöggel is képes összeállni. Hogy megszabaduljon az asszonytól az ördög egy huszártól kér segítséget, akit cserébe királlyá tesz. Igaz magyar népmesés történet, itt már több pajzán poén is van.

A történet igazán mesés. A ragyás képű sánta lány, hogy a király feleségül vegye mindenre képes. Még a tűzből kipattanó ördögnek is hajlandó eladni a lelkét, ha az olyan képességgel ruházza fel, hogy csepűből képes legyen aranyszálat fonni. Később a lány sikerrel jár a király feleségül veszi, de szomorkodik hogy az ördög majd eljön érte. Még a palotát is telesírja szó szerint, derékig állnak a könnytengerben. A legvégén gonosz megbűnhödik és boldogan élnek amíg meg nem halnak.

Ki ne vágyna a halhatatlanságra? A főszereplő a királyfi útnak indul Halhatatlanság országba, hogy fényt derítsen a titokra. Három zsemle, három kapu szegi útját, sőt még a halállal is farkas szemet kell néznie, hogy elérje célját. A képi világa a mesének most is említésre méltó a palota falának kidolgozottsága, illetve a színek amelyekkel mindezek ábrázolva vannak mesések. És Szabó Gyula elmaradhatatlan hangja teszi még különlegesebbé az élményt.

Ebben a történetben aztán van minden. Király, királylány, török szultán, no meg persze a magyar népmesékben elengedhetetlen bűvös szám a hármas. Három feladványt ad a török szultán, három szamár satöbbi. A hangulat itt is a megszokott, Szabó Gyula mesélésében ismerhetjük meg a történetet. Ami engem ezekben a mesékben lenyűgöz az a háttér. A mozgó alakok mögött kirajzolódó díszes erdő, palota vagy ebben a részben a kékfestő motívumai.

A Magyar népmeséktől megszokott képi világú történet. Ismét egy apával a középpontban, akinek három fia van. Három semmire kellő, ingyen élő fiú, Szabó Gyula tolmácsolásában, akik édesapjuktól várják a gazdagságot. A fiúk nagyot mondása lesz a vesztük. Feltűnt, hogy ezekben a mesékben mindig csak egy szülő van, feleség sose. Érdekes, hogy alig több mint 6 perce milyen komplett történetett lehet elmesélni .

A Magyar népmesék egyik legjobb része. Az, hogy valaki iskolázott, netalán egyetemet végzett, még nem jár azzal, hogy intelligensebb is alacsonyabb végzettségű embertársánál. A parasztnak jól vágott az esze, kétszer is rászedte a fiatalokat. Persze a paraszt is mit sem ért volna a felesége nélkül. Mint a való életben, mit ér a férfi nő nélkül. Szabó Gyula hangját, ahogy meséli a történetet, most is öröm volt hallgatni.

A tipikus magyar népmesék motívumokkal és témákkal készült történet. Van benne banya, elátkozott királykisasszony, legény, palota, no meg szerelem. A történet képi megjelenítése a már megszokott egyedi stílus, ahol a párbeszédek Szabó Gyula által hangoznak el. Fontos szerepe van a hármas számnak. Az édesapának három fia van, akiktől három dolgot kér az apa. A legvégén a szokásos örömködés, boldogság és esküvő.