Családias kalandok a vadnyugaton Nyolc évtizeddel a képregényes bemutatkozása után egy élőszereplős verzióval folytatódnak Lucky Luke kalandjai egy nyolcrészes westernsorozatban, így nem is volt kérdéses a megtekintése. Az új feldolgozás megőrzi az eredeti képregényekre jellemző ironikus humort, ami éles kontrasztot alkot a klasszikus vadnyugati környezettel. A széria szép környezetben, jó színészekkel, remek fényképezéssel veszi le nézőjét a lábáról. A történet ezúttal egy eltűnt édesanya felkutatásáról és egy híres történelmi személy megmentéséről szól, miközben főhősünk és kis csapata megpróbál rendet teremteni a vadnyugaton.
Amikor az alma messze esik a fájától A történet a 19 éves Sherlock Holmes életébe enged bepillantást, és akkor veszi fel a fonalat, amikor főhősünket a bátyja Oxfordba küldi inaskodni. A fiú itt összebarátkozik egy tehetséges diákkal, Moriartyval, majd nem sokkal később egy gyilkossági ügy kellős közepén találja magát. A rejtély ügyes, az akciók jól koreografáltak, az operatőri munka is nagyon impozáns, szóval minden klappol, kivéve Sherlockot. Sajnos alig ismertem rá, mert annyira elütött az elődjeitől. A történet azonban töretlenül halad előre, és a több szálon futó, majd végül összetartó cselekmény már nemcsak brit nemzetbiztonsági üggyé dagad, de a Holmes család titkait is leleplezi.
Rossz előérzet után közepesre menti a finálé Azzal kezdem, hogy kis híján abbahagytam a sorozatot az elején, mert annyira vontatott és lassan építkező volt. Aztán szép lassan kezdett kibontakozni, de továbbra is szürke, komor, és nyomasztó maradt. A karakterek között voltak jól megírtak és végtelenül idegesítőek is. A történet érdekes volt, mégsem hozott igazán lázba. A finálé azonban izgalmasra sikerült, valódi csúcspontja volt az amúgy nem túl acélos sorozatnak. A főhős ugyan kedvelhető és végig jól is játszik, de nem menti meg a sorozatot a középszertől. A jó végjáték ellenére csak egy közepes osztályzatot érdemel.
Prágai sorozatgyilkosságok Ezt a szériát a II. világháborús, sorozatgyilkosos krimik közé lehet besorolni, és egészen nézhető is volt, így egyáltalán nem okozott csalódást. Amúgy Prágában játszódik a történet, amihez az orosz csapatok már nagyon közel járnak. Ekkor szabadul a városra egy sorozatgyilkos, aki a kiszemelt áldozatait megöli, majd a szívükkel távozik a tetthelyről. A németek ráállítják egyik ügynöküket arra a nyomozóra, aki az ügyben eljár, illetve azt is vizsgálják, hogy a prágai rendőrség mennyire áll szoros kapcsolatban a cseh ellenállással. A történet szépen bontakozik ki, aztán van pár dolog, amire végül nem kapunk választ, a vége pedig lehetett volna grandiózusabb. Ettől függetlenül abszolút vállalha... több»
Jó, jó, de valamiért mégsem az igazi Amikor egy rabokat szállító repülőgép lezuhan az alaszkai vadonban, egy csapat erőszakos szökevény szabadul el, és halálos események láncolata kezdődik el. Miközben főhősünk megpróbálja megvédeni városát, egyre inkább tisztul a kép, és elkezdi gyanítani, hogy a baleset nem a véletlen műve volt, hanem egy jól megtervezett akció első lépése. Ami tetszett, az a zord környezet és a festői tájak, valamint az akciódús jelenetek és a fordulatok. Viszont kimondottan negatívumként könyveltem el, hogy a széria, bár erős felütéssel indul, később kissé ellaposodik, és csak a végére tér igazán magához. Összességében jól teljesít és kellően nézeti is magát a sorozat, de kiemelkedőnek azért nem nevezném.
Fenséges ételek mint diplomáciai fegyverek Ez a remek sorozat a19. század Európájának egyik vezérállamába kalauzolja el a nézőt, ahol a főhős, a rendkívüli kulináris tehetséggel megáldott párizsi árva beírja magát az állam történelmébe. A széria szenzációsan ötvözi a történelmet, a drámát, a kémkedést, és mindezt egy olyan világban teszi, ahol a főzés és a politika veszélyes elegyet alkot. Egyrészt Párizs esztétikája és atmoszférája önmagáért beszél, az intrika és a becsvágy keverékét pedig olyan jól hozza a széria, hogy öröm nézni. Másrészt a sorozat egy hatalmi játszmáról szól, amelyben a politika és a konyhaművészet összefonódik és kiválóan ki is egészítik egymást. Nekem zsánereim a történelmi sorozatok, ha pedig mindez kulináris ... több»
A járőrnő, aki elvitte a show-t A sorozatot a méltán híres, azonos című bestseller ihlette, ezért nem is volt kérdéses, hogy megnézzem, mit hoztak ki belőle a készítők. Alapvetően tetszett a széria, nagyjából azt kaptam, amit vártam. Konkrétan egy macska-egér játékot követhet figyelemmel a néző, ahol adott egy lebénult nyomozó és az őt megnyomorító sorozatgyilkos. A fő szál érdekes és kifejezetten izgalmas volt, a mellék nyomozások már kevésbé, mégis számomra kellemes élményként marad meg a sorozat. Az abszolút favorit nálam a rendkívül talpraesett és attraktív rendőrjárőrnő volt, aki végig a hátán vitte a szériát, és aki miatt végül mégiscsak felfelé kerekítettem a pontszámot.
Egy gróf bosszúhadjárata A sorozat a sokak által ismert és kedvelt romantikus kalandregény, sok újdonsággal nem szolgáló, de remekül elkészített és kellően monumentális feldolgozása. A másfél évtizednyi fogságot követő bosszúhadjárat során bőven akad vadászat, tárgyalás, párbaj, valamint az ezek mögött megbúvó erkölcsi dilemmák és maga az elégtétel. A széria gyönyörű természeti képekkel, aprólékos díszletekkel és jelmezekkel, remek rendezéssel, operatőri munkával és forgatókönyvvel hívja fel magára a figyelmet. A készítők egy igényesen elkészített, a széles közönség által is értékelhető és élvezhető alkotást tettek le az asztalra, amit mindenkinek csak ajánlani tudok.
Tetszetős túlélős A sorozat alapfelütése nagyon jó, és szerintem a kivitelezésére sem lehet panasz. Alapvetően nagy újdonság nincs benne, láttunk már hasonló szériákat, mégis nézeti magát, mert jó munkát tettek le az asztalra a készítők. A cím sok mindent elárul, és már az elején tudott jó néhány dolog, de még így is kellően izgalmas és csavaros, nagyszerű rendezéssel, jól adagolt feszültséggel, remek karakterekkel, jó színészi játékkal és egy megkapó helyszínnel. Mindenkinek csak ajánlani tudom, aki egy nem elnyújtott, ezért könnyedén ledarálható és igencsak szórakoztató kikapcsolódásra vágyik.
A nagymester és a szuperszámítógép sakkháborúja A sorozat megtekintése során pár részben látható a világ egykori legnagyobb sakknagymesterének, Kasparovnak, és az akkori számítástechnikai nagyhatalomnak, az IBM csúcsszámítógépének összecsapása a sakktábla mezején. Az odavágó alkalmával a számítógép még nem volt elég, de a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően, valamint teljesítményének növelése után már készen állt egy visszavágóra. A nagymester egyértelműen a sorozat pozitív szereplője és egyre szerethetőbb karaktere. Elképesztő volt látni, hogy milyen feszes életet élt, mindent a sakkra összpontosítva, még az edzéstervét is a sakkra építette ki. A személyiségfejlődése is remekül nyomon követhető, hiszen a nagymester egyre emberibb és ... több»
Két karizmatikus nő egy sablonos történetben A sorozatot nézve egy sokadszorra megfilmesített politikai thriller műfaján belül mozgó, remek főszereplőket és stílusos körítést hozó művel van dolgunk. A sztori során titkos ügynökökkel, titkos földalatti bázisokkal, összeesküvés-elméletek sorával találhatjuk magunkat szemben, de mindezt sajnos meglehetősen sablonos formában teszik a készítők. A két főszereplői karaktert mozgató színésznő ugyan remekül teljesít, de a csillogó felszín alatt egy döcögős, sokszor túltolt és hiteltelen történet lapul. Ezen széria remek alapul szolgálhatott volna egy mélyebben szántó sztorihoz, helyette azonban egy elég felszínesre sikerült, sablonos történetet kap a néző.
Végül nem vett meg magának A sorozat a tálibok hatalomátvétele és a határlezárás közötti két hétben játszódik. A helyiek és az itt dolgozó idegen nációk sietve próbálnak menekülni a tálib harcosok elől, mielőtt az amerikai csapatok kivonulnak az országból. A történet során egy CIA nyomozás is fut párhuzamosan, ami egy repülőtér elleni támadást igyekszik felderíteni. Az alapfelütés jónak ígérkezett, ezért kíváncsiságból elkezdtem ugyan nézni, de a széria hamar érdektelenné vált számomra, így végül ez a produkció is a kasza sorsára jutott.
74 Az Amatőr (2025)