Kontakt olyan, mint egy filmelemzés a morálról és a kompromisszumokról, nem csak egyszerű thriller. A klasszikus paranoia-hangulat ott van, és amit Mackenzie művel a csenddel, a tekintetekkel, az tényleg működik.
Teljesen köztes mérleg: se nem imádtam, se nem utáltam. Adott pár vicces jelenetet, meg jó Rotterdam‑képeket, de valami hiányzott. A poénok néha túl puhák voltak, a drámaiság kicsit műnek érződött – mint mikor egy bohóc hirtelen sírva fakad. Filmnek túl kiszámítható, de még elmegy hétvégi nézőcsalogatásnak.
Klasszikus francia produkció és ugyanazt az érzést hozza számomra, mint általában a francia vígjátékok - végeredményben nem tartanám túl jónak, de van egyfajta sajátos varázsa, stílusa.
57 Kontakt (2025)