Ozon full őszi hangulatba kerített – megvan benne az a cozy melegség, amit a ködös előkertek és a narancsos falevelek sugároznak. A film tempója olyan, mintha egy lassított sétát tennél az erdőben, de közben ott bújkál mögötte egy kis morbid thriller. A vége meg… pont elég rejtett és fészkelős ahhoz, hogy a gondolataid még sokáig róla járjanak.
A szerelem és a nehéz fizikai munka között feszül a film legizgalmasabb dinamizmusa. A kémia a főszereplőkkel abszolút működik, még ha a romantika néhol klisésnek is tűnik. A vége meg elég atmoszferikus és érzékeny.
Hogy őszinte legyek, Sean Bean miatt kezdtem nézni, hiszen ő az egyetlen ismert színész benne, de nem kellett csalódnom. A mellette dolgozó szereplők is remek alakításokat nyújtanak, a történet tempója és kibontakozása jó ütemben halad.
Olyan, mint bármelyik más kórházsorozat, csak hajón. A szereplők és a színészek szimpatikusak, egyelőre azonban nem látok benne túl sok mélységet, vagy érdekeset. Azért még adok egy esélyt a következő epizódoknak.
Michael Sheen jó, mint általában, a többi alakítás gyengére sikeredett. Több szempontból is gyengébb produkció, mint a széria korábbi darabja. Mindemellett érdemes megnézni, már csak az igaz történet miatt, ami meghúzódik alatta.
78 Ha megérkezik az ősz (2024)