Bevallom, eleinte azt hittem, csak egy aranyos coming-of-age film, de aztán felcsapott a hangulat: mixelve a flitteres rave-hangulatot a juhokkal, minaretre szerelt hangfalak, XP-indítóhang, komolyan WTF pillanatok, de mégse irritálóak, hanem baromi bájosak. A főszereplő pont annyira hiteles volt, hogy tényleg izgultam helyette.
Szerintem egy elég gyenge előtörténet - kezdve azzal, hogy azért a Terminal list-től sem dobtam el a kalapom. A sorozat abszolút klisémaraton, a legtöbb dolgot, ami történik és történni fog, nem nehéz kitalálni.
Őszintén? Nem értem, miért van mindenki annyira oda érte. Jó volt a hangulata meg a színészi játék, de a sztori nekem túl szétesett. Vannak benne erős jelenetek, de egyben nézve nekem nem állt össze.
„Teljesen ledöbbentett az első percektől – olyan mint a Top Gun, csak asphalt-on. A vizuál, hang és IMAX viszi el a show-t, de néha annyira túlmagyarázzák, hogy kicsit pakolós az egész. Szóval, élmény fullban, de ha már jártas vagy F1-ben, néha kinyomod az agyad.
Egy teljesen kiszámítható, unalmas fos. A színészek totál bambák, mintha két kemény alkeszos este között vettek volna fel mindent, kb. senkit sem érdekel semmi - legalábbis nekem ez jött le.
Csodás vizuális cucc, de a sztori elég felületes. A karakterek túlírtnak tűnnek, mint egy drága sminkkel átvert insta‑modell – gyönyörű, de kevés szikra van a mélyben. Rengeteg hype, de picit papírmasé-feeling. Zenei élményként viszont bőven megy.
Annyira Wes Anderson-hangulat, hogy rögtön felismerjük a képi világot, de ez nem baj. Benicio zseniálisan fekszik a szerepre, a sztori próbál pörgős és vicces lenni egyszerre. Maradt bennem pár kérdés, de közben simán elrepült a másfél óra.
Egy jól összerakott krimi, amiben adott egy értelmetlen gyilkosság és ahogy a mélyére ásunk, egyre többet megértünk - vagy nem. Viszont a négy epizód pont elég, hogy ne legyen elhúzva, minden érthető, az időugrások ellenére is, csak ajánlani tudom a műfaj rajongóinak.
A film hangulata nálam egyszerűen nagyon betalált, a karakterek is izgalmasak, bár néha kicsit "harolnom" kellett azért, hogy ne veszítsem el a figyelmemet.
Mitagadás nagyon kíváncsi voltam A célpontra, kicsit úgy érzem, hogy napjainkban kevés olyan filmet kapunk, amely valamilyen fontos témával foglalkozni. Viszont úgy éreztem, hogy a lényeg az nagyon szét van maszatolva ez esetben is. Ez annyira nem vesz el a film "élvezeti" értékéből, ugyanakkor saját magát lényegteleníti el, amit nagyon sajnáltam.
Számomra alapvetően tetszett a képi világa ennek a filmnek, illetve a történetet is érdekesnek és ötletesnek találtam, de valahogy annyira nem fogott meg. Mindenesetre szerintem érdemes beülni rá.
70 DJ Ahmet (2025)