Látom, amit látsz

Ó jaj. Ez a film rendelkezik a magyar filmek összes tipikus betegségével. A szereplők úgy beszélnek, mintha felolvasnának, az egész felettébb vontatott, kb. háromnegyed óra után derül ki, hogy egyáltalán mit láttunk addig, de csoda, hogy odáig bírtam. Mellesleg ami addigra kiderült, az már mind benne is volt a film ismertetőjében. A végéig feltételezem, hogy még további két mondatban összefoglalható dolog fog hozzáadódni. A főszereplő csajozása teljesen életszerűtlenül béna. A zene, pontosabban a síri hangok, amelyek aláfestik a sárgászöld, fakó tónusú filmet, felébresztik a nézőben az öngyilkossági hajlamot. A nyomasztó és kopár lakótelepi képek nyomasztó szocreál enteriőrökkel párosulnak. Ha van olyan, hogy moldáviai bányakatasztrófa, hangulatában az lehet ilyen. Ezen a ponton mondhatja azt az ember, hogy OK, de legalább a történet lebilincsel. Hát, nem mondom, hogy az alapkoncepció ne lenne érdekes, de eddig nem jött ki belőle semmi. Nem, nem és nem. Az elmúlt 10 évben láttam számos kiváló magyar filmet, ezt nem tudom közéjük sorolni. Mazochista nézőknek tudom ajánlani.

Érdekes alaptörténet, nagyon lassú vonalvezetéssel, remek színészi játékokkal, sajnos néha unalomba fulladó történettel. Vilmányi Benett fiatal kora ellenére nem először játszik kiválóan, az pedig fantasztikus, hogy Hartai Petrából hogy lett a Kölyök... Többidő kislánya után az Oltári csajok fiatal csaján keresztül egy igazi színésznő. Nem a szereplőkön múlt, hogy ez nem lett jobb. 5/10.

Őszintén szólva én a szereposztás miatt nagyon vártam ezt a filme, és bár emiatt nem is csalódtam, a cselekmény nem egy kissé túlságosan elvontnak tűnt. Szerintem jobban is ki lehetett volna dolgozni ezt a sztorit, de ettől függetlenül meg lehet nézni!

Számomra alapvetően tetszett a képi világa ennek a filmnek, illetve a történetet is érdekesnek és ötletesnek találtam, de valahogy annyira nem fogott meg. Mindenesetre szerintem érdemes beülni rá.

Izgi a világa. Egyedi film lett, szuper karakterekkel.