Ez nagyon szürke lett. Az In the Grey számomra nagy csalódás lett: a remek színészek sem tudták elhitetni velem ezeket a túltolt és hiteltelen akciójeleneteket. Guy Ritchie jellegzetes történetmesélése ezúttal már egyáltalán nem ütött akkorát, inkább önismétlőnek és erőltetettnek hatott. Látványosnak szánt, de üres és felejthető film, ami messze elmarad attól, amit ettől a rendezőtől vártam.
Ennél találsz jobbat is. Az utolsó ház tipikusan az a film, amelynek az alapötlete sokkal jobb, mint maga a megvalósítás. Az elején még van benne némi feszültség és rejtély, de ahogy halad előre, egyre több a logikátlan húzás és az erőltetett megoldás. A végére már inkább csak vártam, hogy legyen vége, mert a történet teljesen elvesztette azt a lendületet, amivel elindult. Nem nézhetetlen, de sajnos egy középszerű, gyorsan felejthető Netflix-thriller lett belőle.
Nem mestermű, de szórakoztató Nem egy világmegváltó sorozat, de valahogy mégis nagyon könnyű ráfüggni. Elkezded nézni, és mire észbe kapsz, már megint lepörgött egy rész. Van benne valami beteg, izgalmas és kellően kiszámíthatatlan, ami végig fenntartja a figyelmet. Néha a karakterek és a történet is elég meredek, de szerintem pont ettől működik igazán jól.
Újra elmerülni Bret Easton Ellis sötét világában (Az eddig megjelent első 4 rész alapján.) A Szilánkok egy nagyon erős, hangulatos pszichológiai thriller. Az egyik legjobb benne a nyolcvanas évek Los Angelesének világa: kívülről csillogó és napfényes, közben végig ott van mögötte valami nyomasztó és baljós. Nem egy szokványos sorozatgyilkosos történet, inkább a megszállottság, a féltékenység, a szexualitás és az erőszak keverékére épít. Látványra, hangulatra és történetvezetésre is nagyon erős.
Erős főhős, közepes történet Milly Alcock szerintem telitalálat Supergirlként. Nagyon hiteles, egyszerre erős és emberi, ezért könnyű vele együttérezni. Gyakorlatilag ő viszi a hátán az egész filmet, és miatta végig érdekes marad. Maga a történet nem hibátlan, de az érzelmesebb megközelítés és a jó főszereplő miatt érdemes megnézni.
61 Szürke zóna (2026)
Az In the Grey számomra nagy csalódás lett: a remek színészek sem tudták elhitetni velem ezeket a túltolt és hiteltelen akciójeleneteket. Guy Ritchie jellegzetes történetmesélése ezúttal már egyáltalán nem ütött akkorát, inkább önismétlőnek és erőltetettnek hatott. Látványosnak szánt, de üres és felejthető film, ami messze elmarad attól, amit ettől a rendezőtől vártam.