Hős

Látványos, epikus kínai harcművészeti film, amely a történelem és legenda határán játszódik, középpontban egy névtelen harcossal, aki három legendás orgyilkost győz le, majd szembekerül Csin császárral. A film stílusa rendkívül festői, szimbolikus sz... Többínvilágú, lassított jelenetekkel, éteri atmoszférával, szinte minden képkocka egy műalkotás. A cselekmény többszörösen újramesélt történetformában bontakozik ki, a karakterek mitikusak, Jet Li visszafogott játéka, Maggie Cheung, Tony Leung, Zhang Ziyi és Donnie Yen alakításai remek egyensúlyt teremtenek a drámai és akciódús jelenetek között. A forgatókönyv rétegezett, filozofikus, a rendezés (Zhang Yimou) mesteri, a filmzene és harcjelenetek magával ragadóak, bár a „dróton repülős” harcművészeti betétek megoszthatják a nézőket. Objektíven a film képi és művészi ereje kiemelkedő, ugyanakkor némi politikai üzenetet is közvetít, de főként esztétikai élményt nyújt. Szubjektíven, ha valaki szereti a költői látványt és a nagyívű mondanivalót, maradandó élmény lehet; főleg művészfilmeseknek, harcművészetek rajongóinak és az ázsiai filmek szerelmeseinek ajánlott.

Szép film, nagyon szép jelenetek és tájak. Mondjuk a többi már kicsit felületes, de ez inkább egy szép mese... És más mint az összes többi film, amit az utolsó években láttam (ha nem számolok egy kínai történelmi filmet a kínai repülőben). Szeretem e... Többzeket az ázsiai harcos filmeket, szerintem egy év múlva megnézhetném újra, és nem unatkoznák.

A maga idejében a legdrágább kínai film volt ez a csodálatos wuxia, amely rendkívül művészi, érzelmes és akciódús. A Névtelen (Jet Li) kalandjait követhetjük nyomon, ahogy a császárnak meséli történetét. Több szereplő nézőpontjából követhetjük a történetet, amelyben szerelem, cselszövés és ármány színezi az eseményeket: szó szerint. A rendező koncepciója az volt, hogy az egyes szekvenciák képi világa mindig az adott témához kapcsolódó, egyetlen szín köré rendeződött. A csodálatos helyszínek, kosztümök, a gyönyörű zene és a remek színészek pedig egyenesen mesterművé, illetve mára kult-klasszikussá emelték a harcművészeti filmek rajongóinak körében.

Igényes és szép történet, kiváló alakítások és első osztályú filmzene, de ezek a dróton repülős meg helyből 10 métert ugráló emberkék olyan szinten lehúzták a filmet, hogy az valami nézhetetlenné vált. Inkább idétlen vagy nevetséges, mintsem művészi és látványos.