A fehér ember terjeszkedése a rézbőrűek Amerikájában számtalan filmalkotást ihletett. Leginkább a préri meghódításának időszaka állt és áll a stúdiók érdeklődésének a központjában. Pedig a valóságban az Allegheny-hegyvonulat a mintegy ezerötszáz méteres magasságával, no meg a közel 800 kilométernyi elnyújtózásával, kiegészülve a területen élő " People of the longhouses - a hosszúházak népei" törzsszövetség jelentette akadállyal, a valóságban sokáig nagyobb próbatételnek bizonyult az előrejutásban, mint az ország közepén terpeszkedő, végtelennek tűnő préri. Az öt vezető bennszülött törzs - szenekák, kajugák, onodagák, oneidák és a mohikánok - harci ereje a kolonizáció elején felülmúlta a korai telepesekét. Az Európából érkezők ezzel tisztában voltak, így eleinte a békés egymás mellett élést választották. Később elsősorban az irokézek mohósága, - kiegészülve a huronokkal, - borította fel a bennszülötteknek kedvező állapotot, akik a fehérekkel történő jövedelmező árucserét akarták kisajátítani. Emiatt belháborút robbantottak ki az őslakosság körében, a vérrokonaikra támadva, mit sem gondolva arra, hogy a saját végzetüket készítik elő. Ugyanis a meggyengült, sőt, később szinte eltűnt törzsek ellen már reális esély volt az áttörés az ország belső területei felé. A fehérek éltek is a lehetőséggel. A film története abban a mozgalmas időszakban játszódik, amikor már javában tart a háborúskodás, de még tart a végveszélyt felismerő indián népek önvédelmi harca a kialakulóban lévő, fehérek vezette új államformával.
James F. Cooper regényeinek köszönhetően - Nálunk: Nagy indiánkönyv - mindig volt érdeklődés a téma iránt, így Hollywood nem hagyhatta kiaknázatlanul a korszak kínálta látványos filmek forgatását. Persze, a győztesek szája íze szerint lettek alakítva az egykori események és a résztvevőinek jellemei. több»
Sengoku - A hadakozó fejedelemségek korszaka. Speciálisan japán szó, de a filmek révén mostanra elterjedt a nagyvilágban. Közel 150 évet ölelt fel az éra, de pozitív tartalom csak ritkán fűződik a kifejezéshez a felkelő nap országában. Borzalmas világ volt az Nippon földjén, a nép szenvedése sosem látott mélységbe taszította a társadalmat. A Sengoku szó gyakorlati és elvontabb értelmezését leginkább az Onibaba képes a nagyvilág nézőinek átadni, amely Kaneto Shindo pazar filmje, és a korszak megdöbbentő valóságát plasztikusan képes közvetíteni, de mégis művészi módon. Aki még nem látta, annak megéri pótolni. Ám változik a világ. 2015-ben a helyi filmesek odáig merészkedtek, hogy ennek a kaotikus korszaknak ez egyik érdekes eseményét humorral átitatva vitték képre. Lássuk, mire jutottak. több»
Az orosz-szovjet tudományos fantasztikus filmek gyártásakor nagy többségben az űrbéli kalandok kerültek előtérbe, vagy más bolygók sorsa, az emberiség szemét át mutatva. Szergej Bondarcsukot a látványos, kosztümös filmek,- pl. Háború és béke, Waterloo - vagy az emberi drámák - Emberi sors - avatott rendezőjeként ismerjük leginkább. Ám tett ő egy "kirándulást" a fantasztikum földjére is. Igaz, bölcs önmérséklettel nem próbálta ki a rendező feladatát a számára ismeretlen terepen, viszont a színészi kihívás nem riasztotta el. A film nem próbált az "űrklasszikusok" útján járni, inkább az ember került benne az előtérbe, és a kor, amely a létét meghatározza. Lássuk, mi sült ki a szovjeteknél akkortájt szokatlan témaválasztásból. több»
A mára már eltűnt NDK-ban mindössze négy tudományos-fantasztikus alkotás készült a filmlexikonok szerint. Bár talán a "Vidám kísérlet (Chemie und Liebe)" is besorolható volna hozzájuk elemei miatt, de azt inkább szatirikus vígjátékként könyvelték el. (A fiatalok kedvéért: NDK=Német Demokratikus Köztársaság, a Szovjetunió által a II. Világháború után Németországból kiszakított "képződmény" volt, de az újraegyesülés révén megszűnt. Létezése alatt erősen "vonalas" kommunista vezetése volt, amely vaskézzel szabályozta a filmek erkölcsi tartalmait. Persze, kizárólag az volt jó, ami az ő álláspontjukat mutatta be.) A négy elkészült film színvonala erősen változó volt, jó, közepes, gyenge egyaránt akadt köztük. A mai megítélés szerint "A leigázottak bolygója" méltán lett hattyúdallá, mert sok minden félrement a forgatása során. Mára inkább csak kordokumentumnak számít, de érdekességként a sci-fi rajongók számontartják. Ha valakit még nem riasztott el a fentebbi minősítés, és ritkaságkedvelő, olvasgasson róla. több»
A II. Világháború után az Egyesült Államok nem csak katonai téren, hanem a filmezésnél is nekilátott hasznosítani a német tudósok képességeit. Pláne, hogy a Szovjetunióval megindult hidegháború hatásai átszivárogtak a művészetbe. Ki küld elsőként embert a világűrbe? Fontos ideológiai és presztízs problémává lett kérdés. A két nagyhatalom nekilátott a technikai fejlesztésnek, de rajtuk kívül a filmesek is sorompóba léptek. A nézők jól jártak a vetélkedéssel, mert olyan, mára klasszikussá lett sci-fi filmek kerültek leforgatásra, mint például Rocketship X-M, (1950) vagy a pár hónapra rá bemutatott, és itt kitárgyalandó "Destination Moon - Irány a Hold(1950)" kereste sikerrel a közönség kegyeit. A szovjet válaszok legjavába tartoztak a"The Sky Calls - Nebo Zovyot, Szólít az ég(1959) vagy a "Planeta Bur - Viharok bolygója(1962). Az időbeli csúszást az okozta, hogy Sztálin erős ellenérzettel viselkedett a fantasztikus műfajt illetően, emiatt a halála után készültek a minőségi, "Vasfüggönyön túli" alkotások.
Aki szeretne többet tudni az egyik első, és kisebb hibái ellenére is joggal tudományos-fantasztikus mozgóképről, lentebb kereskedjen. több»
A szokatlan életű masszőr kalandjainak sorában a stúdió türelmetlensége lassan a törés felé terelte a sorozatot. Ezúttal még megúszták a nívó hanyatlását, de a nyilvánvalóan problémákra utaló jelek tagadhatatlanok. Szerencsére ellensúlyok szintén kerültek be a filmbe. Lássuk hát a medvét, de nem szó szerint. több»
Milarepa a tibeti buddhizmus egyik leghíresebb szentje. Az élete a példa arra, hogy kellő elszántsággal miként oldhatja fel a bűnös a negatív karmáját, és juthat el az "élő szent" státuszba, minden reinkarnáció nélkül. A tettei és dalai annyira közel álltak, - és állnak mindmáig - az egyszerű emberekhez, hogy a népszerűségük több mint ezer éve töretlen. Az alakja - átvitt formában, - időnként a nyugati kultúrkörben is felbukkan a filmesek körében. Ezúttal azonban a helyiek veselkedtek neki a szinte lehetetlennek, vagyis annak, hogy egy történelmi és vallási szinten egyaránt legendává emelkedett személyt mutassanak be a modern kor embereinek. Nézzük, mire jutottak. több»
A vak masszőr kalandjait remekül fogadta a japán mozik közönsége. Szépen csilingeltek az akkortájt még létező kasszagépek kijelzői. Az aranytojást tojó lúd esetét felismerő stúdió éppen ezért a bevezető részeknél nagyobb gondot fordított a sorozatra, ami a hatodik történetnél már jól látszik. Kezdve ott, hogy Zatoicsit "kiléptették" a meglehetősen zárt jakuza konfliktusok árnyékban rejtőző - no meg költségkímélő - világából, és korabeli társadalomba vezették. Természetesen probléma akadt bőven az élet azon területén is. Az alvilág tagjait országszerte mély gyanakvással és előítéletekkel fogadták a hétköznapi emberek. A tisztességes szándékot is bizonyítani kellett, ráadásul ellenséges környezetben. Már pedig Zatoicsi egy súlyos konfliktus közepébe csöppen bele. Lássuk, miként boldogult. több»
Miután a TOHO cég úgy döntött, nem forgatják le a Farkas kalandjait végképp lezáró 7. filmet, a saga története nem volt teljes, a rajongók bosszúságára. A sorozat mintegy két év alatt legendává nemesült, ezért egyik stúdió sem vágott bele, hogy lezárja a mesét, legalábbis a nagyvásznon. Szerényebb kiállítású TV sorozatok azért születtek belőle. Végül 1989-ben a veterán rendező, Tanaka Tokuzo, kapott egy egy lehetőséget, - és TV-s átlagon felüli anyagiakat, - hogy teljessé válhasson Ogami Itto kálváriájának megfilmesítése. Ám közben 15 év telt el, emiatt több változtatást kellett eszközölni a szereplőgárdában. Elismerésre méltóan oldották meg a problémákat. Továbbá egy TV film a szigorú előírások miatt "gore képekben" nem vetekedhetett a moziba került filmekkel, így máshová helyezték a hangsúlyt a konfliktus bemutatásában. Lássuk a részleteket: több»
A különféle harcművészeti stílusok és méltó képviselőinek összecsapásai számtalan film témáját adják a mai napig. Wang Yu, hong kongi színész, ennek a folyamatnak egykoron nagy sztárja volt. Ebbe az alkotásba olyan elemet vitt bele, amely kultfilmmé emelte az amúgy eredetiséggel kevéssé "vádolható" forgatókönyvet. Lássuk, miként és miért alakult így ennek a régi mozidarabnak a története. több»
NA Legyőzhetetlen (1947)
James F. Cooper regényeinek köszönhetően - Nálunk: Nagy indiánkönyv - mindig volt érdeklődés a téma iránt, így Hollywood nem hagyhatta kiaknázatlanul a korszak kínálta látványos filmek forgatását. Persze, a győztesek szája íze szerint lettek alakítva az egykori események és a résztvevőinek jellemei. több»