Cash

A finn-orosz (szovjet) viszonyt számos nehéz háborús év terhelte meg a XX. században. A háború után megjelent regény, "Az ismeretlen katona" hamar elnyerte a kritikusok, és a nagyközönség tetszését. Természetesen a filmesek sem maradhattak ki a sorból, több rendező érezte úgy, van mondanivalója a témakörben.
A 2017-es feldolgozás már a harmadik nekirugaszkodás, ami a téma nagyságát és anyagi elvárásait tekintve meglepő. (Nálunk fel sem merül az Egri csillagok újraforgatása.) Lássuk, van-e olyasmi északon, hogy "Három a finn igazság." több»

Eljött az idő, amikor a DAIEI filmstúdió az egyre nagyobb pénzügyi zavarai miatt mondhatni mindent igyekezett pénzzé tenni. Így az "aranytojást tojó tyúkot," vagyis
a Zatoicsi sorozatot sem kímélték, bár azért igyekeztek kifacsarni belőle az utolsó jenek halmazát. Így a 18. epizódnak két gazdája is lett. Formailag még a DAIEI, de a valóságban inkább a jogokat tőlük megvásároló címszereplő színész volt a döntő szót kimondó egyén. Lássuk, mi sült ki szokatlan tulajdonosi felállásból. Nos, ha új legenda nem is született belőle, azért összességében minden fél, beleértve a közönséget, jól járt. több»

A második világháborút követően Japán egy időre amerikai megszállás alá került. A civil élettől a gazdaságon át egészen a művészetekig mindenre rányomta a bélyegét a kölcsönös sérelmek emléke. Ez a repülős történet akkoriban jó esélyt adott a feszültségek feloldására, mert a két fél csak a hadmozdulatok által találkozik, elmaradnak a képről a valóban személyes konfliktusok. Bár harcokat látunk a filmben, mégis a megbékélés felé vitte a két nép kapcsolatát. A japánok azt próbálták érzékeltetni az idegenekkel, mit élt át a népük a hazájuk közvetlen fenyegetettsége idején. Azt akarták közvetíteni, hogy nem csupán háborús megszállottakból, hanem elkeseredett, honvédő katonákból is állt a hadseregük. több»

A sógunátus bukásának időszaka mindig izgatta a japán filmeseket. Kihachi Okamoto egy olyan történettel mondta el a maga verzióját a témakörről, amely tele van sztárokkal, gondolkodtatásra ösztönző tartalommal, továbbá egyszerre félelmetes és lenyűgöző vívójelenetekkel. több»

Ritka kivétel, ha egy filmes sagán belül az újabb epizódok egyre emelik a lécet. A Shinobi no mono a sorozattal megvalósult a majdnem lehetetlen feltételezés.
Történelmileg sokban hiteles, a nindzsa praktikákat illetően kifejezetten érdekes az eredetileg lezárásnak szánt kaland. Nem is ért véget vele a filmfolyam. több»

Egy filmsiker pénzt hoz, és újabb történeteket. Vagyis a színészek és a stáb tagjai biztosan jól járnak. Jelen esetben a nézők és a stúdió is ez volt, mert az Iga nindzsák újabb viszontagságait fölöttébb jól mutatja be a DAIEI stúdió csapata. több»

Néha a filmiparban is akadnak rendkívül szerencsés véletlenek. Bár a szigetország történelmében a nindzsákhoz számos valós - és még több kitalált - esemény fűződik, a társadalom vajmi keveset tudott a valós életükről. Így aztán a filmekben a fikciók jelentek meg, már csak azért is, mert azok látványosabb megoldásokra adtak módot, amik a filmvásznon lenyűgözték a nagyérdeműt. Míg egy napon, maguk az akkori nindzsa klánvezetők döntöttek úgy, egy könyvben bemutatják a régebbi korok árnyékharcosainak pár valós fogását, amit a küldetéseik során alkalmaztak. A filmstúdiók örömmel csaptak le a leírtakra, a színészek szintén repestek, hogy végre nem a gyerekmesék elemeit kell eljátszaniuk, a japán társadalomban pedig szinte össznépi elvárássá lett a múlt titokzatos alakjainak hitelesebb ábrázolása. A DAIEI vállalat a lehető legjobbkor állt elő egy életszagú történettel, amely a két legerősebb nindzsa klánt, az Igát és a Kogát, helyezte a történet középpontjába, továbbá az önmagában már eleve legendának számító Oda Nobunaga hadurat.
Olyan történet született meg, amely joggal nevezhető kortalannak. több»

A különböző kínai császárságok viszontagságos időszakait nehéz követni még egy történész számára is. Az átlagember pedig leginkább a filmek által ismeri meg. A Csing dinasztia uralkodása volt az utolsó nagy császárság Kína történelmében, melyet gyakran neveznek a mandzsuk korának. Az északról érkezők hódítók elfoglalták Pekinget, majd lassan felmorzsolták az előzőleg ott kormányzó, de később egyre inkább az ország déli felébe szoruló Ming dinasztia maradék területeit. Nálunk leginkább a Shaolin kolostor filmekből lehet ismerős korszak a nagyközönségnek. Ám azok a inkább a harcművészetről szólnak, és a nemzeti ellenállás szelleméről, nem pedig a két császárság valós összecsapásáról. Pedig annak máig élő kihatásai vannak a helyi népességen belül.
Ez a film látványos eszközökkel, továbbá a valóság és a fikció érdekes keverésével visszaviszi a nézőt Kína népének ma már alig ismert, és sok szenvedést hozó évtizedeibe. több»

Vannak a vén Európának olyan történelmi szakaszai, amelyekkel nem igazán lehetne dicsekedni. Ez a történet visszavisz minket a gyarmatosítás és a Kína ellen vívott kereskedelmi háború időszakába, amely minden volt, csak lovagias nem. Szerencsére mára már eljutottunk odáig, hogy képesek vagyunk szembenézni a szégyenfoltokkal is. több»

Filmekre is igaz, hogy pont időben kell előbukkanni a megfelelő közönség réteghez, és máris kész a sikertörténet. Még akkor is, ha egyébként korántsem műfajújító az alkotás. De azért még lehet nagyon kedvelni.
Egy kis félre, mint Moliere vígjátékainál: Bár ezen az oldalon a nicknév eltér a kritika szerzője által használttól, az illető ugyanaz. Nem idegen tollakkal ékeskedés kísérletéről van szó. több»