A filmkészítők időnként megkísérlik bemutatni a munkájuk valódi mibenlétét, az alkotás folyamatát, ami a mozikba kerülő végeredményben korántsem tükröződik. Vagy csupán elvétve. Ez a történet a zárkózottnak joggal mondható japán filmstúdiók hétköznapjaiba enged betekintést, egy értelmes és érzelmes történet keretében. több»
Filmes berkekben a francia új hullám jelentését és idejét aligha kéne magyarázni. Viszont Japánban szintén elindult egy ilyen filmág, amelynek a zászlóshajóit talán ismerjük, (pl. Twillight Samurai) de a kisebb korvettekre már kevésbé kapnánk fel a fejünket. Ez a film egy kezdő rendező műve, és ha repülőgép-anyahajó nem is lesz belőle, azért a flotta erősségének tekinthető. több»
A finn nép a XX. században többször vívott élet‑halál harcot a vöröscsillagos sapkát viselő orosz medve ellen. A filmművészetük pénzt, paripát és posztót nem sajnálva már háromszor rugaszkodott neki helyi "Egri csillagok" nagyvászonra vitelének. Jól tették. Akik az emberi oldalát szeretnék megismerni az eseményeknek, az első változat után keresgéljenek. Akik kedvelik a nagyszabású harci jeleneteket, azok szavazzanak a másik két változat egyikére. Alapjában véve mindegyikkel jól járt a nézőközönség, így rosszul dönteni tulajdonképp nem lehet. több»
A finn-orosz (szovjet) viszonyt számos nehéz háborús év terhelte meg a XX. században. A háború után megjelent regény, "Az ismeretlen katona" hamar elnyerte a kritikusok, és a nagyközönség tetszését. Természetesen a filmesek sem maradhattak ki a sorból, több rendező érezte úgy, van mondanivalója a témakörben.
A 2017-es feldolgozás már a harmadik nekirugaszkodás, ami a téma nagyságát és anyagi elvárásait tekintve meglepő. (Nálunk fel sem merül az Egri csillagok újraforgatása.) Lássuk, van-e olyasmi északon, hogy "Három a finn igazság." több»
Eljött az idő, amikor a DAIEI filmstúdió az egyre nagyobb pénzügyi zavarai miatt mondhatni mindent igyekezett pénzzé tenni. Így az "aranytojást tojó tyúkot," vagyis
a Zatoicsi sorozatot sem kímélték, bár azért igyekeztek kifacsarni belőle az utolsó jenek halmazát. Így a 18. epizódnak két gazdája is lett. Formailag még a DAIEI, de a valóságban inkább a jogokat tőlük megvásároló címszereplő színész volt a döntő szót kimondó egyén. Lássuk, mi sült ki szokatlan tulajdonosi felállásból. Nos, ha új legenda nem is született belőle, azért összességében minden fél, beleértve a közönséget, jól járt. több»
A második világháborút követően Japán egy időre amerikai megszállás alá került. A civil élettől a gazdaságon át egészen a művészetekig mindenre rányomta a bélyegét a kölcsönös sérelmek emléke. Ez a repülős történet akkoriban jó esélyt adott a feszültségek feloldására, mert a két fél csak a hadmozdulatok által találkozik, elmaradnak a képről a valóban személyes konfliktusok. Bár harcokat látunk a filmben, mégis a megbékélés felé vitte a két nép kapcsolatát. A japánok azt próbálták érzékeltetni az idegenekkel, mit élt át a népük a hazájuk közvetlen fenyegetettsége idején. Azt akarták közvetíteni, hogy nem csupán háborús megszállottakból, hanem elkeseredett, honvédő katonákból is állt a hadseregük. több»
A sógunátus bukásának időszaka mindig izgatta a japán filmeseket. Kihachi Okamoto egy olyan történettel mondta el a maga verzióját a témakörről, amely tele van sztárokkal, gondolkodtatásra ösztönző tartalommal, továbbá egyszerre félelmetes és lenyűgöző vívójelenetekkel. több»
Ritka kivétel, ha egy filmes sagán belül az újabb epizódok egyre emelik a lécet. A Shinobi no mono a sorozattal megvalósult a majdnem lehetetlen feltételezés.
Történelmileg sokban hiteles, a nindzsa praktikákat illetően kifejezetten érdekes az eredetileg lezárásnak szánt kaland. Nem is ért véget vele a filmfolyam. több»
Egy filmsiker pénzt hoz, és újabb történeteket. Vagyis a színészek és a stáb tagjai biztosan jól járnak. Jelen esetben a nézők és a stúdió is ez volt, mert az Iga nindzsák újabb viszontagságait fölöttébb jól mutatja be a DAIEI stúdió csapata. több»
Néha a filmiparban is akadnak rendkívül szerencsés véletlenek. Bár a szigetország történelmében a nindzsákhoz számos valós - és még több kitalált - esemény fűződik, a társadalom vajmi keveset tudott a valós életükről. Így aztán a filmekben a fikciók jelentek meg, már csak azért is, mert azok látványosabb megoldásokra adtak módot, amik a filmvásznon lenyűgözték a nagyérdeműt. Míg egy napon, maguk az akkori nindzsa klánvezetők döntöttek úgy, egy könyvben bemutatják a régebbi korok árnyékharcosainak pár valós fogását, amit a küldetéseik során alkalmaztak. A filmstúdiók örömmel csaptak le a leírtakra, a színészek szintén repestek, hogy végre nem a gyerekmesék elemeit kell eljátszaniuk, a japán társadalomban pedig szinte össznépi elvárássá lett a múlt titokzatos alakjainak hitelesebb ábrázolása. A DAIEI vállalat a lehető legjobbkor állt elő egy életszagú történettel, amely a két legerősebb nindzsa klánt, az Igát és a Kogát, helyezte a történet középpontjába, továbbá az önmagában már eleve legendának számító Oda Nobunaga hadurat.
Olyan történet született meg, amely joggal nevezhető kortalannak.
több»
78 Uzumasa raimuraito (2014)