Jay

Nem egy nagy film. Inkább klisé. Pszichodráma. Minden kiszámítható, döcögve halad a semmibe.

Érdekfeszítő történet, nem lehet unatkozni rajta. Egyfajta amerikai társadalmi kritika a halálos ítélet ellen. Ha egy embert is megölnek ártatlanul, az is túl sok, de mégis megteszik.

Az első szó, ami eszembe jut a filmről: gagyi, aztán hányadék. Merénylet a néző türelme ellen. Már a téma is baromság.

Odáig, hogy Dafoe egyedül tervelte ki az egészet, én is így gondoltam. Miután Redford láthatta az arcát, vártam valami csavart ebből a megfontolásból, sajnos nem lett. Egyszerűen lelőtte. Az már nem sokat segít, hogy Dafoe végul is feladta magát azzal, hogy 100 dollárossal fizetett ugyanabban az üzletben. Redford megölhette volna, így Dafoe-nak meg kellett volna kegyelmeznie, s valami csavar kellett volna ide. Mondjuk együtt viszik el a pénzt, fele Dafoe-é, s kereket old valamerre.

Eljárt az ilyen film felett az idő. Tán a forgatókönyv jó, de a rendezés csapnivaló. Az hogy Hopkins brillírozott volna, egy vicc.