Egy, az Egyesült Királyság kutatóiból álló csapat több mint 6000 filmet vizsgált meg különböző paraméterek alapján, és sikerült megfejteniük az anyagi sikert garantáló formulát.
Ganna Pogrebna, a kutatás vezetője elmondta, hogy nem az a céljuk, hogy megöljék a filmipart és a filmkészítők kreativitását: épp ellenkezőleg, arra keresték a választ, mitől tud egy film sikeres lenni, és ez hogyan tudja megreformálni a szórakoztatóipar üzleti modelljeit – hiszen a munka során több dimenzió szerint vizsgálták a kiválasztott filmeket, és igen érdekes összefüggésekre jöttek rá. A filmkészítés során csak egy csapatnyi ember az, aki döntést hoz a készülő produkcióról, mégis milliókhoz akarják utána eljuttatni – így érdemes már az alkotás során azzal a fejjel gondolkodni, hogy mit is akar pontosan a néző.
Az a meglepő a dologban, hogy Pogrebna és kollégái nem a spanyolviaszt találták fel, csak a megfelelő metódus alapján rendszerezték a filmeket, ez pedig nem más, mint a történetek érzelmi íve. A kutatók a filmeket hat különböző érzelmi profil szerint kategorizálták:
- csóróból gazdag: folyamatos érzelmi emelkedés, pl: A remény rabjai
- gazdagból csóró, érzelmi zuhanás, pl: Psycho
- ember a gödörben: lecsúszás, majd felemelkedés, pl: A keresztapa
- Icarus: felemelkedés, majd lecsúszás, pl: A rakparton
- Hamupipőke: felemelkedés – lecsúszás – felemelkedés, pl: Babe
- Oidipusz: lecsúszás – felemelkedés – lecsúszás, pl: Mindent anyámról
A kutatók ezeket az érzelmi íveket vették alapul, amikor egy film sikerességét vizsgálták 21 különböző zsánerre bontva, így derült ki, hogy mindegyik zsáneren belül az „ember a gödörben” történetív az anyagilag leginkább sikeres – és az is kiderült, hogy a közönség az ilyen történetekről szeret a legtöbbet beszélni.
Ám a zsánereken belül ezen kívül vannak érdekes eltérések: az életrajzi film esetében a csóróból gazdag formula működik a legjobban, ám ez a legkevésbé sikeres a misztikus filmek vagy a thrillerek esetén. A vígjátékok esetében a gazdagból csóró, vagyis a szomorú véget érő történetek a legkevésbé sikeresek. A kutatók egyéb érdekes összefüggésekre is felfigyeltek: a gazdagból csóró történetív akkor tud anyagilag sikeres lenni, ha nagy büdzséből és lehengerlően látványosra készül, az Icarus-filmek akkor a legsikeresebbek, ha alacsony költségvetésből készülnek, míg az Oidipusz-filmek nem szerepelnek jól a díjátadókon.
A kutatást a Cornell University Library publikálta, a kutatók pedig bárki által hozzáférhető adatokból dolgoztak: nyilvános forgatókönyvek, nézői és kritikai értékelések és véleményezések alapján. Pogrebna azt nyilatkozta, hogy nagyon reméli, hogy a filmkészítők hasznosnak találják majd a kutatás eredményét, és segít majd nekik abban, hogy úgy tágítsák portfóliójukat és kísérletezzenek a filmekkel, hogy biztos talajon tudnak állni.