A veterán színésznő, Sigourney Weaver az 1979-es eredeti A nyolcadik utas: a Halál filmig visszamenőleg erős és határozott karakterek alakításával szerzett magának nevet, ahol lényegében az "utolsó lány" módosított változatát játszotta Ridley Scott A texasi láncfűrészes mészárlást idéző művészi sci-fijében.

Azonban ambícióit, hogy rendezőként a kamera mögé kerüljön, úgy tűnik, a Hollywoodban tapasztalható "hihetetlen szexizmus" miatt tette félre, amelyet első kézből tapasztalt, amikor színésznőként több évtizeden keresztül próbált meglehetősen nagy stúdiófilmeket vezetni. 

A The New York Times-nak a Hívd Jane-t című filmjének népszerűsítése kapcsán Weaver elmondta, hogy miért nem foglalkozott soha a rendezéssel, mint szakmával. Valamit, amit végül olyan kortársai, mint Jodie Foster vállaltak el, és ami a modern korban egyre gyakoribbá vált. 

"Amikor Hollywoodba mentem, és a különböző stúdióvezetőkkel kellett foglalkoznom, sosem éreztem jól magam" - magyarázta Weaver a Timesnak - "Mindig hihetetlen szexizmust éreztem ott, és egyfajta sértődöttséget, hogy hallgatniuk kellett rám, mert valóban rendelkeztem ezzel a hatalommal, és elég okos voltam ahhoz, hogy több mondatot összerakjak... Régebben azt gondoltam: "Ó, jó lenne rendezni, de nem akarok ezekkel az emberekkel foglalkozni."

Nem igazán lehet hibáztatni őt, amiért el akarja kerülni a fejfájást, és valószínűleg arra utal, hogy a múltban problémái voltak a férfi producerekkel. Weaver összeütközése a szexizmussal a stúdió szintjén nem igazán újdonság, ha ismerjük a történelmet. A fent említett Alien franchise-ban Ellen Ripley szerepében a stúdió és a producerek megpróbálták lecserélni Ripley-t az A végső megoldás: Halál és az Alien 4: Feltámad a Halál korai változataiban.

Michael Biehn Dwayne Hicks tizedesét egykor az Alien harmadik részének főszerepére szánták (mielőtt a nyitófilmben megölték volna), és a korai tervezetekben a negyedik rész esetében Newt klónját akarták követni, mint főszereplőt. A két próbálkozás kemény taktikának volt szánva, hogy elkerüljék Weaver méltányos szerződéses követeléseinek kifizetését a szeretett szerep újbóli eljátszására (Az első film a színésznőnek a legjobb női főszereplő Oscar-jelölést hozta), és nagyon is a stúdió szexizmusát tükrözte. Abban az időben a színésznő az akciófilmekben nagyrészt kilógott a sorból, és a nagy kasszasiker-filmek legtöbb női karaktere a műfaj sztereotip trópusaiba szorult, mint például a bajba jutott kisasszonyok, és nem gyakran kaptak szerepet. 

Háromszor próbálták visszahozni Ripley-t, a 90-es évek végén/ 2000-es évek elején, Ridley Scott és James Cameron összefogásával. A pályázatot mégis elutasították, hogy helyette inkább egy PG-13-as crossoverre koncentráljanak Paul W.S. Anderson Alien vs. Predator - A Halál a Ragadozó ellen című filmjével. Az újabb változatok között szerepel a District 9 rendezőjének, Neill Blomkampnak a majdnem elkészült változata, valamint a franchise régi forgatókönyvírójának/executive producerének, Walter Hillnek a forgatókönyve, amelyet a Disney elutasított. Nem lenne túlzás azt feltételezni, hogy a Ripley visszahozásának kerülgetése mögött részben az ageizmus és a szexizmus állhat, tekintve, hogy rengeteg idősebb férfi színész kapja meg a saját örökölt folytatását.

Ami az igazán jelentős munkákat illeti, Weaver még mindig együttműködik Cameronnal, és az Avatar folytatásában, ráadásul egy második szerepet is vállal, Jake és Neytiri adoptált na'vi lányát, Kirit alakítja, miután korábban az eredetiben a pimasz tudós, Dr. Grace Augustine-t keltette életre. Várhatóan a december 16-án megjelenő Avatar: A víz útja című filmben ismerhetjük meg Kirit. 

akció | fantasy | kaland | sci-fi | thriller

Közel 13 évvel az Avatar első részének bemutatása után James Cameron elkészítette a folytatást, amely Pandora rejtett vízi világába kalauzolja a nézőt. Jake és Neytiri... több»