A világűr régóta lenyűgözi az emberiséget, talán már az első pillanattól fogva, hogy felnéztünk az éjszakai égboltra. Az elmúlt évszázadban egyre többet megtudtunk a bolygónkon túl létező kozmoszról. Eljutottunk a Holdra, sőt, eszközeink még azon túlra is. Ennek ellenére még nagyon sok titok maradt, amit felfedezhetünk.
Ha fikcióról esik szó, tudatlanságunkat igyekszünk kreativitással és spekulációval kitölteni. Nincs ez máshogy a filmek esetében sem. Ezért gyakran úgy gondoljuk, hogy amit a vásznon látunk, a valóságban is megtörténne az űrben, azonban a realitásban másképp alakulnának a dolgok.
Természetesen nem azért ülünk be a moziba, hogy asztrofizikát tanuljunk, de bizonyos hibák észrevétele és a szőrszálhasogatás gyakran szórakoztató feladat, és nem az a cél, hogy aláássuk bizonyos filmek jelentőségét, csupán feltárjuk azokat a mítoszokat és féligazságokat, amelyekkel találkozhatunk.
5. A robbanások olyanok az űrben, mint a Földön
A Csillagok háborújában, vagy éppen a Star Trekben gyakran láthatunk jeleneteket, ahol űrhajókat vagy űrszemetet robbant fel a hajó legénysége. Általában fényes, tüzes látványosságok kísérik ezeket a robbanásokat a közönség szórakoztatására.
Valójában a világűrben felrobbanó dolgok nem változnának óriási tűzgolyókká, hiszen nincs a vákuumban oxigén vagy más oxidáló anyag, ami miatt ez bekövetkezne. Ezen kívül a robbanás hangját sem hallanánk, mivel a vákuumban a felszabaduló gázok a sűrűség csökkenésével gyorsan tágulnak. Más szóval az ezzel járó hangok kevésbé lennének hallhatóak nagyobb távolságokra. Ha egy űrhajón utaznánk, és egy melletünk elhaladó hajó felrobbanna, inkább hallanánk a törmelék hozzácsapódását az űrhajónkhoz, mint magát a robbanást.
4. Az űrben nincs gravitáció
Gyakori tévhit, hogy a világűrben nincs gravitáció. Ezért láthatunk lebegő embereket, akár a vákuumban akár saját űrhajójukban. Azonban az igazság, hogy bizony ott is va - csak sokkal, de sokkal kisebb, mint bolygónkon.
A NASA magyarázata szerint mindenhol végtelenül kicsi gravitáció uralkodik az űrben, ún. mikrogravitáció. Ezért tűnnek pihekönnyűnek a tárgyak és az emberek. Azonban, ha ez a gravitáció megszűnne, az eredmény katasztrofális lenne, hiszen a bolygók és a csillagok letérnének pályájukról.
A mikrogravitáció miatt a dolgok az űrben minden esetben egy égitest felé zuhannak. Csak a hatalmas távolságok és méretek miatt tűnhet úgy, hogy lebegnek, illetve, amikor bolygó körüli pályára állnak, tulajdonképpen a gravitáció hatására a bolygó felé esnek, csak folyamatosan elkerülik azt.
3. A fekete lyukak mindent beszippantanak
Ez az elképzelés annyira elterjedt a popkultúrában, hogy metafora gyanánt is használjuk. A fekete lyukakat hatalmas "űrgödröknek" képzeljük, amik mindent gyorsan beszívnak. Egyik példája volt, amikor a Narada elpusztul a Star Trek rebootjában - gyorsan eléri a pusztító vég. Azonban a valóságban ez nem így nézne ki, ugyanis a fekete lyukak nem porszívók.
Hatalmas gravitációjúknak köszönhetően a dolgok egyszerűen a fekete lyukakba esnek, nem szippantják be őket. Nem tudnak szabadulni a gravitációs erő csapdájából. Ehhez azonban egy tárgynak közel kell kerülnie a lyukhoz, mivel annak nem 'hatásosabb' az ereje, mint más égitesteknek. Képtelenek távoli testeket magukhoz "szívni". Nem viselkednek másképp, mint egy azonos tömegű normál tárgy.
Persze belezuhanni egy fekete lyukba nem kellemes élmény. Egy 2012-ben megjelent tanulmány elmélete szerint szénné égnénk abban a pillanatban, ahogy átlépnénk az eseményhorizonton.
2. A Nap sárga és "lángol"
Ha megkérnél egy átlagembert (vagy éppen a Napfény rendezőjét), hogy rajzolja le a Napot, kérne egy papírt, egy ceruzát és egy sárga zsírkrétát, majd kisvártatva a kezedhez kapnál egy nagy, sárga tűzgolyót.
A valóságban azonban a Nap nem sárga és nem is ég - legalábbis a hagyományos értelemben. Ragyogását a gáztestében összeütköző protonok eredményezik. Ez a magfúzió és a részecskék összeütközésével energia szabadul fel. Becslések szerint a Nap másodpercenként 700 000 000 tonna hidrogént 695 000 000 tonna héliummá alakít, és az így felszabaduló energia a gamma sugárzás. Magas nyomás és hőmérséklet szükséges hozzá, de oxigén nem, mint mondjuk a hagyományos tűzhöz.
A színét tekintve a Nap inkább fehér, viszont amikor fénye elér hozzánk, szétszóródik, és a hozzánk érkező maradék hullámhosszok miatt tűnik sárgának.
1. Az ember űrruha nélkül felrobban az űrben
A Total Recall - Az emlékmás című filmben láthattuk, mi történik, ha egy űrhajósnak megreped a sisakja, és az eredmény enyhén szólva nyugtalanító volt. Mindenképpen kellemetlen lenne mindenféle védelem nélkül a vákuumban lebegni, de a valóságban azért máshogy nézne ki a dolog.
Egy emberi test nem robbanna fel és nem is fagyna meg azonnal. A belsejében viszont borzalmas folyamatok mennének végbe. A világűrben nincs nyomás, ami ellensúlyozná a belső nyomásunkat, de a szövetünk elég erős, hogy kibírja az egyensúlyhiányt. Elsősorban az oxigénhiány végezne az emberrel, majd a dekompresszió - a levegő a tüdőben hirtelen kitágulna, ami tüdőrepedéshez, érelzáródáshoz és halálhoz vezetne. Tudósok szerint az ember vákuumban legfeljebb egy percig maradhatna életben.