Az 1940-es évek elején a náci Németország egy darabig sikert sikerre halmozott a kegyetlen hódításai során. A Szovjetunió megtámadása látszólag azt mutathatta, hadi szempontból mennyire jól áll a szénájuk. Ó, mennyire nem így volt. A kegyetlen rendszer belföldön sem volt sokkal másabb. Ezeket igyekszik bemutatni a film egy család szemszögéből. Hogy a hátország fizeti meg a háború árát, és hogy mekkora volt a szegénység. Egy idős házaspárhoz egy lány kerül, majd egy zsidó menekültet kell bujtatniuk. Egyikükre sem igaz, hogy nem gondolkodnak, hogy a háborús propagandát szó nélkül beveszik, de nem is szabad felszólalniuk. Kedvenc jelenetem belőle az, amikor a hölgy az iskolában Lizelnek úgy mondja el, hogy Max jobban van, mintha keményen leszidná. Ez már csak azért is szívfacsaró, mert elmondja, mennyire kegyetlenül üldöztek akkoriban több népcsoportot, és akik segítettek nekik, velük se bántak másképp. A film díszlettervezése elsőrangú. Elég mély atmoszférát ad ez neki, hogy a negyvenes évek első felének hangulatát megidézze legalábbis részben. A vége pedig a legdrámaibb. 10/10
Az 1940-es évek elején a náci Németország egy darabig sikert sikerre halmozott a kegyetlen hódításai során. A Szovjetunió megtámadása látszólag azt mutathatta, hadi szempontból mennyire jól áll a szénájuk. Ó, mennyire nem így volt. A kegyetlen rendszer belföldön sem volt sokkal másabb. Ezeket igyekszik bemutatni a film egy család szemszögéből. Hogy a hátország fizeti meg a háború árát, és hogy mekkora volt a szegénység. Egy idős házaspárhoz egy lány kerül, majd egy zsidó menekültet kell bujtatniuk. Egyikükre sem igaz, hogy nem gondolkodnak, hogy a háborús propagandát szó nélkül beveszik, de nem is szabad felszólalniuk. Kedvenc jelenetem belőle az, amikor a hölgy az iskolában Lizelnek úgy mondja el, hogy Max jobban van, mintha keményen leszidná. Ez már csak azért is szívfacsaró, mert elmondja, mennyire kegyetlenül üldöztek akkoriban több népcsoportot, és akik segítettek nekik, velük se bántak másképp. A film díszlettervezése elsőrangú. Elég mély atmoszférát ad ez neki, hogy a negyvenes évek első felének hangulatát megidézze legalábbis részben. A vége pedig a legdrámaibb. 10/10