Volt néző, akinek összetettnek tűnt a történet (több mozis fórumban tett megfigyelésem alapján), de valójában nem az, legfeljebb ők nem figyeltek rendesen. Nem mesélem el vagy foglalom össze, mert huszonéves alkotás lévén bőven lehet spoileres cselekményismertetéseket találni. Maximum annyi, hogy a 20. század nagy részét fogja át a történet, a helyszín az Egyesült Államok, de utóbbinak nincs különösebb jelentősége. Egy, a származását megtagadó ember a főszereplő, akinek a sorsa olyan további főszereplőkkel találkozik, akik között van gyermekkori szexuális erőszak elszenvedője, vietnami veterán lelki roncs, meg a tulajdonképpeni író, akinek a forgatókönyv alapját köszönhetjük. A rendezés ma már klasszikus stílusúnak mondható, remek kivitelezésű. Robert Benton ritkán villan meg, de akkor hatékonyan; az ő filmje volt negyed évszázaddal korábban a Kramer kontra Kramer. A színészek játéka hibátlan, talán Nicole Kidman lehetett akkoriban kicsit jobban rajta pár tudatmódosító bogyón, ő azért picit fura volt, de nem rossz. Na, meg olvastam pár nevet, akik felmerültek mint lehetséges alternatívák, akikhez képest baromi jó, hogy végül övé lett a szerep. Nehezen hihető, de még Lindsay Lohan neve is felmerült, alighanem ott bukott volna meg a film. A hangulatot azok fogják jobban élvezni, akik szeretnek szépirodalmat olvasni, mert azért az kézzelfogható volt, hogy ez egy regényadaptáció.
Volt néző, akinek összetettnek tűnt a történet (több mozis fórumban tett megfigyelésem alapján), de valójában nem az, legfeljebb ők nem figyeltek rendesen. Nem mesélem el vagy foglalom össze, mert huszonéves alkotás lévén bőven lehet spoileres cselekményismertetéseket találni. Maximum annyi, hogy a 20. század nagy részét fogja át a történet, a helyszín az Egyesült Államok, de utóbbinak nincs különösebb jelentősége. Egy, a származását megtagadó ember a főszereplő, akinek a sorsa olyan további főszereplőkkel találkozik, akik között van gyermekkori szexuális erőszak elszenvedője, vietnami veterán lelki roncs, meg a tulajdonképpeni író, akinek a forgatókönyv alapját köszönhetjük. A rendezés ma már klasszikus stílusúnak mondható, remek kivitelezésű. Robert Benton ritkán villan meg, de akkor hatékonyan; az ő filmje volt negyed évszázaddal korábban a Kramer kontra Kramer. A színészek játéka hibátlan, talán Nicole Kidman lehetett akkoriban kicsit jobban rajta pár tudatmódosító bogyón, ő azért picit fura volt, de nem rossz. Na, meg olvastam pár nevet, akik felmerültek mint lehetséges alternatívák, akikhez képest baromi jó, hogy végül övé lett a szerep. Nehezen hihető, de még Lindsay Lohan neve is felmerült, alighanem ott bukott volna meg a film. A hangulatot azok fogják jobban élvezni, akik szeretnek szépirodalmat olvasni, mert azért az kézzelfogható volt, hogy ez egy regényadaptáció.