Féltem, hogy 70 év távlatából azt fogom érezni, hogy nem állta ki az idő próbáját, nem fog úgy lekötni, mint mondjuk egy jobb film-noir, de ez mai szemmel nézve is egy remekmű. A korához képest lenyűgözően grandiózus, nagyívű a történet megkavart idővonalakkal, kiváló a rendezés és innovatív az operatőri munka (ötletes beállításokkal és átvezetésekkel, folyamatos fény-árnyék játékkal). Charles Foster Kane karaktere bitang erős, a film végigvezet minket az életén felemelkedésétől a bukásáig, miközben végig egyfajta misztikum övezi ezt az önimádó és megalomán, ugyanakkor szeretetéhes embert. A két főszereplő, Orson Welles és Joseph Cotten nagyon jók voltak, sajnos 1-2 mellékszereplő túljátszotta a szerepét (pl. a második feleség, Susan vagy az Inquirer főszerekesztője, Carter, talán ezt tudnám egyedül apró negatívumként felhozni (bár ez akkoriban nem volt ritka jelenség).
Féltem, hogy 70 év távlatából azt fogom érezni, hogy nem állta ki az idő próbáját, nem fog úgy lekötni, mint mondjuk egy jobb film-noir, de ez mai szemmel nézve is egy remekmű. A korához képest lenyűgözően grandiózus, nagyívű a történet megkavart idővonalakkal, kiváló a rendezés és innovatív az operatőri munka (ötletes beállításokkal és átvezetésekkel, folyamatos fény-árnyék játékkal). Charles Foster Kane karaktere bitang erős, a film végigvezet minket az életén felemelkedésétől a bukásáig, miközben végig egyfajta misztikum övezi ezt az önimádó és megalomán, ugyanakkor szeretetéhes embert. A két főszereplő, Orson Welles és Joseph Cotten nagyon jók voltak, sajnos 1-2 mellékszereplő túljátszotta a szerepét (pl. a második feleség, Susan vagy az Inquirer főszerekesztője, Carter, talán ezt tudnám egyedül apró negatívumként felhozni (bár ez akkoriban nem volt ritka jelenség).