Ó! Nagyon könnyen bele tud rántani a közepébe, és arra kényszeríteni, hogy daráljam, pedig egyenként nézve a részeket is lenne min rágódni. Szerintem fantasztikus a sorozat sokrétűsége. Semmit sem tudtam róla, mielőtt belekezdtem, csak azt, hogy Hannibal Lecterről fog szólni, aztán az elején összezavarodtam, hiszen egyáltalán nem számítottam a nyomozós vonulatra. Megjegyezném, hogy számomra egy filmet vagy egy sorozatot 90%-ban a szereplők visznek, tehát, ha szimpatikusak a karakterek, és legalább (általában) egyet ki tudok emelni közülük, akkor egy baromi lapos, rossz sztorival is végignézem és szeretem is. Ebből a szempontból nem volt badarság Hugh Dancyt és Mads Mikkelsent a főszerepbe helyezni (más szempontból sem), mert máris kap az ember két olyan erős főhőst, akik akár a másik nélkül is simán elcipelnék a sorozatot, de pont a kettejük kémiája az, ami olyan fantasztikussá teszi az egészet.
Az első évad elején kapásból olyan gyilkosságokat láthatunk, melyekben a brutalitás és a művészet olyan elegye rejlik, ami már-már gyönyörűvé teszi ezeket az alapjáraton borzalmas és megbotránkoztató eseteket. Eddigi életem legdurvább gyilkossága a gombás történet volt (aki látta, az szerintem érti, hogy miért), még másodjára nézve is képes volt meghökkenteni. Többször átéltem az *úristen mi a francot nézek én* élményt a sorozat nézése közben, kezdve a minnesota shrike-tól Dr. Gideon utolsó vacsoráiig, mégis élveztem, mert ezeket olyan köntösbe tudták bújtatni, ami az én ízlésvilágomba tökéletesen beleillik. Igényes munka a Hannibal, az egész történeten átívelő szimbólumok, a remek rendezői és operatőri munka, a fél részeken át tartó dialógusok; a páratlanul megválasztott színészek egyedivé és utánozhatatlanná tették a sorozatot a szememben, és nagyon érdekes, hogy sokkal mélyebb jelentése van egy-két odaszólásnak, mint elsőre gondolnánk. Sokat tanultam belőle. *could be spoiler* Tetszett még, hogy eleinte nagyjából beavattak minket, nézőket a háttérben zajló eseményekbe is, aztán a második évad végén jól átvertek, ami azért is hatott annyira jól, mert sok esetben elénk tették a történetet, hogy itt van, ez történt, ő a gyilkos és nem kellett sokat gondolkodnunk, mert elmondták a hogyant és a miértet is. Sokatmondó volt Will megújulása, miután szabadon engedték. A harmadik évadról olvastam néhány kritikát, miszerint nem volt olyan jól felépítve, mint az előző kettő, vagy netán unalmas volt, de én ezt megcáfolom. Kicsit más szemmel kell nézni, mint az első két évadot, mert valóban más a világa, de ettől függetlenül ugyanolyan szórakoztató és jól felépített. Az első fele kevésbé eseménydús, viszont annál mélyebb, a másodikban pedig a Red Dragon sztorit kaptuk meg, ami szerintem baromi érdekes volt, de inkább már nem is ragozom. *már nem spoiler*
Szóval, sok embernek nem tetszik a Hannibal, és én ezt teljes mértékben megértem, kell hozzá egy kis gyomor és fogékonyság az ilyesfajta dolgokhoz, de akiben ez megvan, annak bátran ajánlom, mert egy nagyon jó sorozat, és nagyon guszta kaják vannak benne. Utolsó gondolat: nagyon érdekes volt, hogy Hannibal miféle érzelmeket váltott ki belőlem. Imádtam és egyszerre gyűlöltem, és ezt borzasztóan köszönöm Mads Mikkelsennek, mert számomra nagyon maradandót alkotott!
88 Hannibal (2013)
dráma | horror | krimi | misztikus | thriller
A Hősök és a Halottnak a csók írója, Bryan Fuller, és az Alkonyat: Napfogyatkozás, valamint A sötétség 30 napja című filmek rendezője, David Slade a televíziók képernyőin... több»
Szereplők: Mads Mikkelsen, Gillian Anderson, Laurence Fishburne, Zachary Quinto, Cynthia Nixon
