A DC lassan, de biztosan kezdi megtalálni azt az irányt, amitől a mai szuperhősfilmek sikeresen működnek. Jason Momoa már az Igazság Ligájában is lubickolt a szerepben, de itt, a saját filmjében is egyértelműen ő volt az, aki az egész produkciót életben tartotta. Az első fél óra rendkívül szórakoztató – Aquaman múltjának bemutatása és a karakter lazasága tökéletes indítást ad a filmnek. A látványvilág pedig lenyűgöző; rég láttam ennyire szemkápráztató CGI-t. Ugyanakkor hamar világossá vált, hogy egy sablonos, kiszámítható királydrámát nézek, és a film inkább az egysoros beszólások és a felszínen zajló akciójelenetek miatt működik igazán. A második felére nálam elkezdett hanyatlani, de egy Batman v Superman vagy Az acélember után még így is kellemesebb szórakozás volt – még ha egy masszív giccstengerben is. Black Manta karakterét kár volt ennyire félretenni, de bízom benne, hogy a folytatásban nagyobb szerepet kap – különösen a stáblista utáni jelenetet látva. Még van hova fejlődni, főleg a gyerekeknek szánt poénok és a felnőtteknek szóló utalások egyensúlyában, amit a Marvel sokkal jobban kezel.
Összességében egy szórakoztató, látványos képregényfilm, ami hozza az alapokat. Elítélni nem tudom, és bár nem kiemelkedő, egy kellemes moziélményt nyújtott. Kíváncsian várom a folytatást.
A DC lassan, de biztosan kezdi megtalálni azt az irányt, amitől a mai szuperhősfilmek sikeresen működnek. Jason Momoa már az Igazság Ligájában is lubickolt a szerepben, de itt, a saját filmjében is egyértelműen ő volt az, aki az egész produkciót életben tartotta. Az első fél óra rendkívül szórakoztató – Aquaman múltjának bemutatása és a karakter lazasága tökéletes indítást ad a filmnek. A látványvilág pedig lenyűgöző; rég láttam ennyire szemkápráztató CGI-t. Ugyanakkor hamar világossá vált, hogy egy sablonos, kiszámítható királydrámát nézek, és a film inkább az egysoros beszólások és a felszínen zajló akciójelenetek miatt működik igazán. A második felére nálam elkezdett hanyatlani, de egy Batman v Superman vagy Az acélember után még így is kellemesebb szórakozás volt – még ha egy masszív giccstengerben is. Black Manta karakterét kár volt ennyire félretenni, de bízom benne, hogy a folytatásban nagyobb szerepet kap – különösen a stáblista utáni jelenetet látva. Még van hova fejlődni, főleg a gyerekeknek szánt poénok és a felnőtteknek szóló utalások egyensúlyában, amit a Marvel sokkal jobban kezel. Összességében egy szórakoztató, látványos képregényfilm, ami hozza az alapokat. Elítélni nem tudom, és bár nem kiemelkedő, egy kellemes moziélményt nyújtott. Kíváncsian várom a folytatást.