Aquaman (2018)

Mos néztem meg és akkorát csalódtam már az elején, Nicole Kidmanes felbukkanáskor... Az a halevős jelenet, ach! Lehet, hogy látványilag valóban kiemelkedően jó ez a film, bár az én mércémet nem üti meg, s az is lehet, hogy Momoa barátunk szúrós tekintete és dagadó izmai, meg szőnyegmintázatúra tetovált felsőteste eladta a filmet a női nézőknek (is), de a karakterkidolgozások, a párbeszédfordulatok, a brit humornál is keserűbb szóviccei miatt szerintem ez egy nagyon gyenge film. Közben lejárt a mosogatógép és kiteregettem, sőt egy másik mosást is beraktam és nem maradtam le közben semmiről. Ez az a film, ami öt év múlva nézhetetlen lesz. De lehet, hogy nem is kell neki ennyi év...

Szép, színes mesefilm felnőtteknek, de sok meglepetést nem okozott. Kitalálható a vége. A látványra sokat adta, de a harcjelenetek elég unalmasak voltak.

Aki már látott szuperhős filmet az nagyon jól tudja, hogy nem a sztori az, ami az esetek többségében a vállán viszi a filmet. Jelen esetben se volt ez másképpen. Viszont nem is volt elvárás az Aquamantől, hogy megváltsa a világot a fordulatos cselekményével. A látványhatás mindenért kárpótló volt, emellett pedig az alapvetően "sötét" DC köntöst Aquaman fanyar humora elvitte a hátán a filmet. Csak ajánlani tudom

Az Aquamant elnézve egyből az jutott eszembe, hogy Warner/DC mintha megpróbált volna tanulni azokból a hibákból, amelyeket a kritikák eddig felróttak neki (különös tekintettel a túlságosan komor hangulatot, a búval bélelt hősöket, no meg azt, hogy filmjeik túlságosan komolyan veszik saját magukat), s mindegy-mindegy alapon megcsinálták eddigi filmjeiknek az antitézisét. Az eredmény: egy veszettül látványos és szórakoztató kalandfilm, amely persze még így is sok gyermekbetegséggel rendelkezik, ugyanakkor a főszereplője tesz arról, hogy egy picit több legyen bűnös élvezetnél. Hangsúlyozom: egy picit. A történet szerint Atlanna, Atlantisz hercegnője egy kényszerházasság miatt a felszínre menekü... több»

!!Spoilerveszély!! Azzal kezdeném a mondanivalómat, hogy ez az utóbbi évek legjobb DC filmje. Szerintem a legnagyobb különbség a két univerzum között a humor. Míg a Marvel-filmekben az akció és a poénkodás kéz a kézben jár, addig a DC komor, végig csak a feladatra koncentráló hősöket mutat be. Ebben most egy kicsit nyitottak és egy valamivel lazább, viccesebb főhőst kapunk. Bár ezt már megfigyelhettük az Igazság Ligájában is, ahol ugyancsak Aquaman és Flash lazított a merev történeten. Ugyanakkor nem esett át a ló túloldalára, ahogy a Marvelnél gyakran megesik, gondoljunk csak a Galaxis őrzőire vagy a Deadpoolra. A történet átlagos, a trón jogos örököse kívülállóként tengeti a mindennapjait,... több»