Star Wars: Az utolsó Jedik (2017)

Nem tudom hogy sírjak-e vagy nevessek. A látvány jó, dehát ez nem is tényező egy Star Wars-nál, az új állatkák pedig cukik, főleg az a kiabáló megaveréb, de a modernizált Csubi is aranyos és azok a kristályrókák se rosszak. Ennyi pozitívumot tudok mondani a film kapcsán. Olyan érzésem volt, mikor néztem a már elhunyt Leia hercegnő unott arcát, hogy kb. a széria is itt tart. Kiherélve, szétlopkodva az előző filmeket. Már a kezdőjelenet lekoppintja a Birodalom visszavágét, de megkapjuk a komplett Jedi visszatér uralkodó vs Dart Vader vs Luke jelenetét is, csak itt egy vágottfejű gnóm az uralkodó, Luke szerepét egy selfizős tinicsaj veszi át, Dart Vader meg....forog a sírjában. Felsorolni nehéz mennyit honnan és hogyan lop, de az alkotók már kamikazét és hologrammos Luke-ot is bevetettek, utóbbi pedig még a Mátrix Neo jelenetét is megidézi. Nehéz véleményt írni erről a filmről, mert pl. Artu és C2 felbukkanása kellemes nosztalgia, utána meg jön egy olyan jelenet ami szembeköpi az egész szériát. Szerintem semmivel nem jobb az Ébredő erőnél és én már nem is várok semmit a következő résztől. Ahhoz képest, hogy a forgatókönyvet egy bizonyos George Lucas írta, folytatta a világ legnagyobb rajongótáború és legjelentősebb űreposzának leépítését. Úgy látszik, ebbe a döglődő messzi messzi galaxisba már ő sem tud új vért pumpálni.

Abban teljes mértékben egyetértek, hogy a Star Wars aktuális epizódja egy nagyon megosztó filmre sikeredett. Nekem annak idején nem volt gondom az Ébredő Erővel és a Zsivány Egyest pedig egy különösen jól sikerült epizódnak tartom, de az Utolsó Jedikkel rengeteg problémám van, annak ellenére, hogy bizonyos részei, szegmensei tetszettek. Egyrészt a film „varázsa” (hangulat, látványvilág, zene) még mindig működik, sőt, kimondottan jó humora van, a poénok jól vannak adagolva. Valahogy még is úgy hagytam el a mozit, hogy hiányérzetem van. Leginkább azt emelném ki, hogy hiába hozott be új karaktereket a film, a többsége kihasználatlan maradt. Ennek legnagyobb elszenvedője Benicio del Toro, akire egy ötperces köpönyegforgatást sikerült „rááldozni”, s valljuk be: ennél többre is lehetett (volna) használni. Az előző epizódban már megismert Snoke fővezér hiába van jelen a profi CGI-nak köszönhetően, a szövegeinek hála semmi félelmetes nem volt benne, s ugyancsak nehezemre esett komolyan venni Huxot is. Az csak a slusszpoén, hogy a porgok képviseletében megkaptuk az új „ewokokat”, akik semmilyen funkcióval nem bírnak, csupán annyival, hogy emeljék a cukiságfaktort. Megint ott tartunk, hogy az ajándéktárgyakhoz készítjük a filmet? De ne legyek telhetetlen: BB-8 továbbra is zseniális, s még mindig hasznos tagja a csapatnak. És még valami, ami mellett nem tudok szó nélkül elmenni: a kristályrókák egyszerűen gyönyörűek voltak, kár, hogy nem kaptak több érdemi szerepet. További gondom, hogy a történet tekintetében is volt néhány nehezen értelmezhető momentum. Az alapszituációt vékonynak érzem: egy sokkal nagyobb erővel rendelkező birodalmi flotta „üldöz” két és fél órán keresztül egy hozzá képest miniatűrnek nevezhető lázadó „sereget”. Közben pedig érdemi mellékszálként követhetjük Rey jedivé válását Luke Skywalker eldugott szigetén. Persze ez még önmagában valóban kevés, szükség van tehát több, apró mellékszálra, de ezek zöme gyengére sikeredett, élükön a Rose és Finn vonallal. A lezárása (igyekszem nem spoileresen beszélni róla) persze borítékolható, de amíg a Zsivány egyesnek volt érdemi drámaisága, itt ezt egyáltalán nem éreztem (ezen még egy bizonyos karakter halála sem tudott segíteni). S ami a legaggasztóbb: számos ponton kínosnak éreztem a történetet vagy egyes megoldásokat, párbeszédeket. Carrie Fisher előtt óriási respect és tényleg borzalmasan fog hiányozni a széria további részeiből, de ebben az epizódban Leia szerepét (akármennyire is másképp akartam érezni) gyengének tartom. Persze ezzel valószínűleg az volt a céljuk a készítőknek (még azelőtt, hogy a színésznő hirtelen tragédiája bekövetkezett volna), hogy a Star wars emblematikus szereplői szépen-lassan átengedjék a pályát az új szereplőknek. Az egyetlen pozitívumként Rey és Kylo Ren különleges párbeszédeit tudnám megemlíteni, amely nemcsak érdekes, de elég titokzatos ahhoz is, hogy két éven keresztül csigázza a filmnézőket, vajon milyen tényleges kapcsolat volt/van/lesz köztük. Adam Driverrel azonban az a probléma, hogy szomorú kiskutya szemeivel úgy tud nézni, hogy egyszerűen nehéz rá velejéig romlott antagonistaként tekinteni. Maradva a jól bevált fordulatnál, Az utolsó Jedik is egy „hát nem tudom” film lett, bár jobban közelít a csalódáshoz, mivel sok gondom volt vele, s így nehezen tudom számszerűen kifejezni az értékelésemet.

Egyszerűen zseniális volt a film. Nagyon sokan sokféle véleményt fogalmaztak meg róla, azonban én még így jó pár nap után is a hatása alatt vagyok. Nagyon régóta vártam egy ilyen színvonalú Star Wars sztorit. Nagyon jó csavarokkal és hihetetlen látvánnyal dolgozott. Kylo és Rey személyiségfejlődése és változása nem megszokott Star Warsos, hiszen volt benne "anyag"! Egyszerűen hihetetlen volt :)

Csak azért kap két csillagot, mert Star Wars - de ha nem lenne az, akkor csak egyet érdemelne. Sehova sem tart a történet, lassú, vontatott, didaktikus, tele van béna, de viccesnek szánt megjegyzésekkel, és nagyjából annyira hozza a Star Wars-élményt, mint egy műanyag fénykard: messziről, sötétben talán.

Nagyon sok szempontból lehet értékelni és elemezni Az utolsó Jediket és az ember nehezen tud szempontrendszert választani, mert nagy annak a kísértése, hogy egységes egészként, afféle impressziónak tekintve vizsgálja ezt a filmet. Ami engem illet egy hozzászólás keretei közt egyetlen dolgot értékelnék, azt, hogy mennyire illeszkedik az igazi Star Wars világba. Nos, sok dologban felrúgja a George Lucas -i utat és számtalan elemben igenis követi, sőt kiteljesíti azt. Ami negatívum: megpróbálja relativizálni a Jedi-misztikumot, a szent szigeten lévő templom és Jedi-iratok semmibe vételével, Yoda rendhagyó véleményével és Luke sajátos, korábbi karakteréhez nem illeszkedő, házsártos, sértett megjelenítésével. Viszont jó, hogy jobban kibontja, felépíti a karaktereket a film, így például Kylo Ren is színesebb egyéniség, tele kétellyel, vívódással, érthetővé tett belső válsággal. Pozitívum, hogy gazdag a látványvilág, használja a film a humor eszközét (néha kicsit idétlenül, de néha igenis nevettető módon), viszont kár, hogy elfecsérli az előző részben már megalkotott és felépítésében megkezdett fő-gonosz alakját és gyakorlatilag a kukába dobja Snoke karakterét (ezzel üzenve Johnosn módra J.J. Abramsnek, hogy "nem kell a főgnosz figurád öcsém") Mindent egybevéve egyáltalán nem rossz kis SW film és bár az IMDb -n már csak 7,4 pontot ér, amivel az előzmény filmek szintjére csökkent népszerűsége, valójában többet ér ennél. Nálam 8 pontos és a klasszikus részek után következik.