Mostanában divattá vált a rabszolgaság témáját feldolgozó filmek készítése, ami ebben az esetben inkább hátrány, mint előny: az Egy nemzet születése sajnos nem tud érdemben újat mondani a témában korábban készült, erőteljesebb alkotásokhoz képest. A történet kicsit Spartacus-szerű: az elnyomásból kitörő rabszolgák lázadását követi végig. Számomra a lázadáshoz vezető út volt a film legizgalmasabb része — érzékenyen és egyre fokozódó feszültséggel építkezik —, míg maga a felkelés már inkább elnagyoltnak és sietősnek hatott. A film kegyetlenül őszinte módon mutatja be, hogyan működött a rabszolgaság hamis vallási igazolásokkal fenntartott rendszere, és milyen kilátástalan sorsokba kényszerített embereket. Mégis, a karakterek – bár fontos történelmi szereplők – nem tudnak igazán közel kerülni a nézőhöz, ellentétben például a 12 év rabszolgaság erőteljes és mélyen megélt szereplőivel. A főszereplő alakítása korrekt, de nem igazán tudja átadni azt a mélységet és fájdalmat, amit a történet megkövetelne, a romantikus szál pedig túlzott hangsúlyt kap, miközben nem ad hozzá lényegesen a film egészéhez. Összességében egy korrekt, igaz történeten alapuló történelmi film, de a téma valódi súlyát és komplexitását nem tudja úgy megmutatni, mint néhány korábbi, emlékezetesebb alkotás. Ha valaki most ismerkedik a rabszolgaság történetével, nem ezt ajánlanám elsőként.
Mostanában divattá vált a rabszolgaság témáját feldolgozó filmek készítése, ami ebben az esetben inkább hátrány, mint előny: az Egy nemzet születése sajnos nem tud érdemben újat mondani a témában korábban készült, erőteljesebb alkotásokhoz képest. A történet kicsit Spartacus-szerű: az elnyomásból kitörő rabszolgák lázadását követi végig. Számomra a lázadáshoz vezető út volt a film legizgalmasabb része — érzékenyen és egyre fokozódó feszültséggel építkezik —, míg maga a felkelés már inkább elnagyoltnak és sietősnek hatott. A film kegyetlenül őszinte módon mutatja be, hogyan működött a rabszolgaság hamis vallási igazolásokkal fenntartott rendszere, és milyen kilátástalan sorsokba kényszerített embereket. Mégis, a karakterek – bár fontos történelmi szereplők – nem tudnak igazán közel kerülni a nézőhöz, ellentétben például a 12 év rabszolgaság erőteljes és mélyen megélt szereplőivel. A főszereplő alakítása korrekt, de nem igazán tudja átadni azt a mélységet és fájdalmat, amit a történet megkövetelne, a romantikus szál pedig túlzott hangsúlyt kap, miközben nem ad hozzá lényegesen a film egészéhez. Összességében egy korrekt, igaz történeten alapuló történelmi film, de a téma valódi súlyát és komplexitását nem tudja úgy megmutatni, mint néhány korábbi, emlékezetesebb alkotás. Ha valaki most ismerkedik a rabszolgaság történetével, nem ezt ajánlanám elsőként.