Ez egy szinkronizált szörnyűség, hogy mennének a szinkronnal a csudába! És majdnem mindig nők beszélnek! Nagyon gyenge eresztés! Kezdve azon, hogy ellenszenvesek a szereplők, a nő (Julie Delpy) hervadófélben lévő, erősen az ötven felé közeledő színésznő/rendező, a férfi (Dany Boon) egy kritika szerint elismert francia komikus (Fernandel, Bourvil, Funés foroghat a sírjában, hogy ezt az alakot is komikusnak aposztrofálják!) Lolo, a 19/20 éves fiú pedig egy született gonosztevő. Az egyetlen poén az Eiffel toronyra való kilátással rendelkező lakás volt, ugyanis éppen csak a legtetejét lehetett látni. A többi geg elég ótvaros volt; viszketőpor, röhejes ruhakiválasztás, a biarritzi „tahó” programjának vírussal való megfertőzése, ami végül a főhős felemelkedését hozta magával. Nehéz dolog lehet az igazán jó vígjáték készítése, mégis rengetegen próbálkoznak vele, a többség sikertelenül.
Ez egy szinkronizált szörnyűség, hogy mennének a szinkronnal a csudába! És majdnem mindig nők beszélnek! Nagyon gyenge eresztés! Kezdve azon, hogy ellenszenvesek a szereplők, a nő (Julie Delpy) hervadófélben lévő, erősen az ötven felé közeledő színésznő/rendező, a férfi (Dany Boon) egy kritika szerint elismert francia komikus (Fernandel, Bourvil, Funés foroghat a sírjában, hogy ezt az alakot is komikusnak aposztrofálják!) Lolo, a 19/20 éves fiú pedig egy született gonosztevő. Az egyetlen poén az Eiffel toronyra való kilátással rendelkező lakás volt, ugyanis éppen csak a legtetejét lehetett látni. A többi geg elég ótvaros volt; viszketőpor, röhejes ruhakiválasztás, a biarritzi „tahó” programjának vírussal való megfertőzése, ami végül a főhős felemelkedését hozta magával. Nehéz dolog lehet az igazán jó vígjáték készítése, mégis rengetegen próbálkoznak vele, a többség sikertelenül.