A víz rendkívül lényeges szimbolikus jelentésekkel rendelkezik a műben. Ennek példázására elsősorban az alkotás címet említhetjük meg. Az eredeti cím, vagyis a The Shape of Water (A víz alakja) magát az anyag formáját emeli ki, ami szorosan összefügg a legutolsó jelenetben elhangzó verssel: „Unable to perceive the shape of You, I find You all around me. Your presence fills my eyes with Your love, It humbles my heart, For You are everywhere.” Megemlítendő, hogy ebben a kontextusban a víz nem csupán önmagát, hanem a keresztény isten vonásait is birtokolja, akinek jelenléte felfoghatatlan nagyságú, mindent körbevesz, feltétlen szeretetet áraszt, és mindenhol jelen van.
A víz, ahogyan maga Isten is, az élet szimbóluma. Ezen a ponton ismét szóba hozhatjuk A fekete lagúna szörnye című filmet, amely nemcsak a kétéltű teremtmény külső ábrázolásában és annak háttértörténetében hasonló del Toro művéhez, de A víz érintésének egyes szimbolikus elemei is fellelhetők benne. Már önmagában nem elhanyagolható, hogy Jack Arnold 1954-es horrorfilmje egy bibliai genezistörténettel kezdődik. Ezt követően a narrátor tudományos hangnemre váltva összefoglalja az élet csodájának keletkezését, amelynek létfontosságú eleme a víz. Kijelenthetjük tehát, hogy a víz és az istenfogalom másodlagos jelentései szorosan összefüggenek az élet létrejöttével, hiszen a szimbólumok világában nélkülözhetetlenek a teremtés megvalósításában.
A film számos jelenetében tanúi lehetünk egy-egy szereplő súlyos megsebesülésének. A Strickland által megkínzott kétéltű férfi, majd az ugyancsak általa megölt Elisa vérző testének látványa emlékezetes, kegyetlen jelenetei az alkotásnak. Tudnunk kell azonban, hogy a vásznon megjelenő vér is számos jelentéssel rendelkezik, amely összefüggésbe hozható témánkkal, a fantázia világképében ugyanis a vér „az elfolyó lét szubsztanciájaként” van számon tartva.
A víz további esetekben is lényeges szerepet tölt be a film dramaturgiájában, és általában nemcsak az elsődleges jelentését hordozza a vásznon, hanem túlmutat önmagán, és információt közöl a szereplők életéből, esetleg előre- vagy visszautalásokat tesz a narratíva kronologikus síkján. Az előreutalás egyik legemlékezetesebb példája az alkotás kezdőjelenete, Elisa vágyálma a vízalatti lakásról, amely egy szimbolikus jövőképet ábrázol, a flash-forward elbeszélési technikát érvényesítve. A víz dramaturgiai jelentőségét hangsúlyozó további jelenetek általában összefüggésben állnak Elisa élettörténetével.
A néma nő minden reggel, munkába menet előtt elmerül a kádjában. A reggeli fürdés a film egyik visszatérő, ismétlődő jelenete, amely bepillantást enged a főszereplő egysíkú mindennapjaiba. Elisa a kádban eltöltött ideje alatt általában maszturbál, amelynek a vásznon való ábrázolása közli a szereplő magányát, de ugyanakkor vágyódását is a víz közegéhez. Fürdés előtt a nő tojást kezd el főzni forró vízben, aminek segítségével később a kétéltű teremtményt is megszelídíti. A tojás jelenléte egy újabb szimbólum, amit szintén az élet jelképezésére használnak.
Elisa önkielégítési jelenetein kívül a fürdőkád teremti meg a szerelmesek első szexuális együttlétének közegét is, amely lényeges fordulatként jegyezhető fel a főszereplő személyiségének kibontakozásában. Az intim jelenet a szerelmi beteljesedést jelképezi, innentől kezdődően szűnik meg Elisa magánya. Az együttlét utáni jelenetben láthatjuk először Elisát vörös ruhában, hiszen a film eddigi összes képén vízszínű, hideg árnyalatú öltözékekben jelent meg. A film színeinek szimbolikájára a kritika későbbi részében még külön ki fogok térni.
A víz a tisztaság jelképe. Nem véletlen az, hogy a főszereplő takarítónőként dolgozik, hiszen ezáltal is állandó kapcsolatban áll a tisztasággal, a vízzel. Amennyiben bibliai kontextusban is tárgyalni szeretnénk a víz másodlagos jelentéseit, elsősorban Noé történetével példázhatunk, hiszen az ószövetségi adatok szerint Isten, miután látta, hogy az emberi gonoszság eluralkodott a Földön, mindent elpusztító özönvízzel sújtott le a világra annak érdekében, hogy megtisztítsa azt.
A víz nélkülözhetetlen jelentősége a Bibliában számos egyéb helyen is fellelhető, mint például Mózes életében, aki Isten közbenjárásával szétválasztotta a Vörös-tengert az egyiptomi fogságból menekülő zsidók számára, valamint aki később vizet fakasztott szomjazó népének a pusztában. A víz megtisztító ereje kapcsán azonban szükséges megemlítenem, hogy a katolikus egyházban a mai napig fontos szerepet játszik a szenteltvíz, amely a házszentelés, a keresztelés és egyéb szertartások nélkülözhetetlen eszköze. A hit szerint ez a víz gyógyító hatással is rendelkezik, valamint a gonosz szellemeket is távol tartja.
A víz érintése című filmben érzékelhető utolsó általam elemzett, vízzel kapcsolatos biblikus háttérű csoda Elisa feltámadása. A halott nő életre keltése folyamán megkapja egy új élet lehetőségét a folyóisten oldalán, ezáltal ugyanakkor teljes mértékben feláldozza szárazföldi életét. Máté evangéliumában arról olvashatunk, miként meríti bele Keresztelő Szent János a Galileából érkező Jézust a Jordán folyóba. Guillermo del Toro filmjében a tenger felszíne alatt végbemenő csoda egy modern keresztelésábrázolás, fantasztikus környezetbe helyezve.
67 A víz érintése (2017)
dráma | fantasy | kaland | romantikus | thriller
Egy nem mindennapi tündérmese a hidegháború idejéből. Elisa takarítónőként dolgozik egy kormányzati intézményben, amely rendkívül szigorúan őrzött. A nő élete magányosan... több»
Szereplők: Octavia Spencer, Michael Shannon, Sally Hawkins, Richard Jenkins, Doug Jones
