A víz érintése (2017)

A fajvédők gyűlölik ezt a filmet ez már rengeteg kommentből kiderült. Amúgy intelligensnek nem nevezném ezer sebből vérzik és tényleg annyira émelygően liberális, hogy csak Del Toro naív, számomra szerethető mesevilága miatt harmatos4.

Oscar díjakkal jutalmazott, különleges film Guillermo Del Toro drámája, mely sokkal többet jelent annál, mint amit elsőre látunk. A történet egy emberszerű vizi lényről szól, melyet az Amazonasnál fognak el, és visznek az Egyesült Államok egy titkos katonai támaszpontjára. Miközben kísérletezni akarnak rajta és a szadista projekt-vezetőnek van kiszolgáltatva, egy egyszerű, magányos és néma takarítónő az egyetlen, aki barátságosan közeledik hozzá. A film kettejük kapcsolatát helyezi középpontba. Spoiler nélkül ennyi árulható el a sztoriról. Ám ami sokkal fontosabb: a történet a kiszolgáltatottak, kiközösítettek, fogyatékkal élők és lenézettek tanmeséje is, minden nyomorúságuk megjelenítésével. A központi figura egy lény, melyet külseje miatt ítélnek halálra és egy nő, aki némasága miatt kerül a társadalom perifériájára. Aztán ott van a nő barátja aki idős, homoszexuális és gondozásra szoruló, illetve a barátnő, aki egy férje által bántalmazott színesbőrű hölgy. Így szinte minden marginált réteg megszólításra kerül a filmben és mind össze is fognak a gonosz projekt vezető ellen. Utóbbi jelképezi a kiszolgáltatottakat bántalmazók archetípusát és magát a "rosszat". A script kitűnően felépített, a rendezés pedig úgy vezeti a nézőt a mondanivaló megértése felé, hogy közben felnőttként kezelve nem rágja szájába a lényeget, hanem hagyja "megvilágosodni". A jók csapatát segítő orosz kém alakja a társadalom segítő és jóindulatú tagjait szimbolizálja, megmutatva, hogy néha onnan érkezhet a megmentés, ahonnan nem is várjuk. A víz érintése egy sokrétegű dráma, mely rengeteg rejtett tartalmat ad számunkra, ha tudjuk dekódolni az üzeneteket. Jók a karakterek és elismerés illeti a főszereplőket is, leginkább Sally Hawkinst. Játéka színes, számtalan érzelmet megmutató és kivételes. Az Amerikai Filmakadémia arany szobrocskákkal jutalmazta Del Toro művét, szerintem nem érdemtelenül. Értékelésem erős 8 pont a 10-ből. Ajánlani tudom mindazoknak, akik értékelik az elgondolkodtató, bár elsőre nem annak látszó történeteket.

Nagyon nem értem, hogy mitől vált ez a film Oscar-díjassá? Hiszen a jelöltek nagy része jobban sikerült, mint a Víz érintése. Engem nagyon nem tudott elkapni. Az elképzelés és a hangulat tetszett, de minden esemény kiszámítható volt. Kaptunk egy fura szerelmespárt, egy undorító "gonoszt", egy csetlőbotló öregurat ferde hajlamokkal. Ennyi és semmi más. A látvány szép volt, de ettől még nem lesz valami a legjobb film.

Szomorú, hogy itt tart az amerikai mozi. Csak nagyon kevesen merik kimondani, hogy „meztelen a király!” Fantasy volta miatt kár benne logikai hibákat keresni (szinte az egész másból sem áll) inkább a célját keresem, mert számomra még csak nem is dereng. Sok mindent hordtak össze a kritikusok és a filmes oldalak hozzászólói, de nekem csak azért nem nézhetetlen, mert voltam annyira elszánt, hogy végigkínlódjam. Az biztos, hogy egyszer és soha többé!

A hangulat, a látvány -bár a lény nem - bejött! Jó volt ez a szürkeség, de a történet vérszegény. És azt a különleges humort sem találtam meg benne. A plágium felvetése meg más kérdéseket is megfogalmaz!