Vélemények: A víz érintése (2017)

A fajvédők gyűlölik ezt a filmet ez már rengeteg kommentből kiderült. Amúgy intelligensnek nem nevezném ezer sebből vérzik és tényleg annyira émelygően liberális, hogy csak Del Toro naív, számomra szerethető mesevilága miatt harmatos4.

Oscar díjakkal jutalmazott, különleges film Guillermo Del Toro drámája, mely sokkal többet jelent annál, mint amit elsőre látunk. A történet egy emberszerű vizi lényről szól, melyet az Amazonasnál fognak el, és visznek az Egyesült Államok egy titkos katonai támaszpontjára. Miközben kísérletezni akarnak rajta és a szadista projekt-vezetőnek van kiszolgáltatva, egy egyszerű, magányos és néma takarítónő az egyetlen, aki barátságosan közeledik hozzá. A film kettejük kapcsolatát helyezi középpontba. Spoiler nélkül ennyi árulható el a sztoriról. Ám ami sokkal fontosabb: a történet a kiszolgáltatottak, kiközösítettek, fogyatékkal élők és lenézettek tanmeséje is, minden nyomorúságuk megjelenítésével. A központi figura egy lény, melyet külseje miatt ítélnek halálra és egy nő, aki némasága miatt kerül a társadalom perifériájára. Aztán ott van a nő barátja aki idős, homoszexuális és gondozásra szoruló, illetve a barátnő, aki egy férje által bántalmazott színesbőrű hölgy. Így szinte minden marginált réteg megszólításra kerül a filmben és mind össze is fognak a gonosz projekt vezető ellen. Utóbbi jelképezi a kiszolgáltatottakat bántalmazók archetípusát és magát a "rosszat". A script kitűnően felépített, a rendezés pedig úgy vezeti a nézőt a mondanivaló megértése felé, hogy közben felnőttként kezelve nem rágja szájába a lényeget, hanem hagyja "megvilágosodni". A jók csapatát segítő orosz kém alakja a társadalom segítő és jóindulatú tagjait szimbolizálja, megmutatva, hogy néha onnan érkezhet a megmentés, ahonnan nem is várjuk. A víz érintése egy sokrétegű dráma, mely rengeteg rejtett tartalmat ad számunkra, ha tudjuk dekódolni az üzeneteket. Jók a karakterek és elismerés illeti a főszereplőket is, leginkább Sally Hawkinst. Játéka színes, számtalan érzelmet megmutató és kivételes. Az Amerikai Filmakadémia arany szobrocskákkal jutalmazta Del Toro művét, szerintem nem érdemtelenül. Értékelésem erős 8 pont a 10-ből. Ajánlani tudom mindazoknak, akik értékelik az elgondolkodtató, bár elsőre nem annak látszó történeteket.

Nagyon nem értem, hogy mitől vált ez a film Oscar-díjassá? Hiszen a jelöltek nagy része jobban sikerült, mint a Víz érintése. Engem nagyon nem tudott elkapni. Az elképzelés és a hangulat tetszett, de minden esemény kiszámítható volt. Kaptunk egy fura szerelmespárt, egy undorító "gonoszt", egy csetlőbotló öregurat ferde hajlamokkal. Ennyi és semmi más. A látvány szép volt, de ettől még nem lesz valami a legjobb film.

Szomorú, hogy itt tart az amerikai mozi. Csak nagyon kevesen merik kimondani, hogy „meztelen a király!” Fantasy volta miatt kár benne logikai hibákat keresni (szinte az egész másból sem áll) inkább a célját keresem, mert számomra még csak nem is dereng. Sok mindent hordtak össze a kritikusok és a filmes oldalak hozzászólói, de nekem csak azért nem nézhetetlen, mert voltam annyira elszánt, hogy végigkínlódjam. Az biztos, hogy egyszer és soha többé!

A hangulat, a látvány -bár a lény nem - bejött! Jó volt ez a szürkeség, de a történet vérszegény. És azt a különleges humort sem találtam meg benne. A plágium felvetése meg más kérdéseket is megfogalmaz!

Elég bugyutára sikeredett ez a film. A képi világ menő és látszik Del Toro keze nyoma a filmen de a sztori ez a vizilény ember szerelmi szál elég kiábrándító. Majdnem hogy annyira nem látható a kapcsolat a néma nő és a vizilény között hogy esküszöm a végén a gonosznak szurkoltam. Nekem nem jött be ez a film mellesleg nem elég velős és minden 10 percben azt néztem mennyi van még belőle.

Tudjuk, Guillermo del Toro nem egyszerű eset, s ha egyszer elszabadul a fantáziája, ott kő kövön nem marad. Ez a Faun labirintusa esetében nagyon is működött, tökéletesen állította párhuzamba a háború okozta emberi kegyetlenséget a mesevilággal, amelybe egy kislány csöppen bele. S bár mese alatt itt egyáltalán nem egy habos-babos Disney-sztorit kell érteni, a Faun pedig nem éppen Mickey egér volt, éppen azért működött a dolog, mert amit láttunk, azt mégis csak betudhattuk a gyermeki fantázia egy kilátástalan helyzetre adott válaszának. Na de mi a helyzet A víz érintésével? Az egész sztori legalább olyan szürreális, mint a Faun, csakhogy itt nem egy gyerek fantáziájába kalandozunk, hanem végi... több»

A film megtekintése után egy kérdésem volt csupán: hogy kerülhetett ez egyáltalán az Oscar közelébe? Az addig rendben van, hogy nem egy hétköznapi történet, de ez akkor is túlzás. Egy rakás fura figura különleges és meseszerű kalandja. A két takarító jól kiegészíti egymást, a néma és a folyamatosan beszélő. Ha már itt tartunk, Octavia Spencer az, aki valami extrát nyújtott. Az ő jelölését még el is fogadom. Benne volt hitelesség, és a humort is ő szolgáltatta. Az utóbbi évek leggyengébb Oscar-díjas filmje, a Három óriásplakát Ebbing határában sokkal inkább megérdemelte volna, de még a Dunkirk és a Tűnj el! is.

Ha röviden kellene jellemeznem a filmet akkor azt mondanám hogy ez egy varázslatos bájos kis film lett. A horror műfaj az azért túlzás erre a filmre, inkább egy romantikus sci-fi drámai hangulatban. A karakterek, a szereplők jól játszanak teljesen jól felveszik a ritmust a film cselekményeivel. A hangulat az páratlan az teljesen megfogott. Olyan a film mintha tennénk egy idő utazást az 1960-as évekbe. Nagyon jó volt látni végre egy olyan filmet ahol ennyire apró részletekbe menően igyekeztek bemutatni az akkori kort. Gondoljunk csak az épületekre a bútorokra, a városi buszra akkor ott volt még a cukrászdában lévő forgó süteményes vitrin és még sorolhatnám. A szereplők ruházata, környezete m... több»

Zseniális film, nem is tudom, mikor láttam hasonlót, ami ennyire magával ragadott volna. Örülök, hogy pár feledhetőbb alkotás után Del Toro visszatért A Faun labirintusa szintjére, ami naggyá tette őt a szememben. A lehető legjobb szívvel tudom ajánlani!

Egy háborús időszakba ültetett ismeretlen lény története, egy kis romantikus szállal. Azt kell hogy mondjam, hogy nem volt rossz. a hangulata nekem teljesen átjött és a vége is igényere lett megcsinálva.

Nem értem hogy miért zseniális ez a film? Mert a főszereplő egy néma lány? A filmben semmi jót nem érzékeltem, sőt egyenesen taszított az egész hangulat ami a filmből áradt, a cselekménye pedig elég bizarr.

Számomra annyira nem volt zseniális. Nem készül minden évben ilyen film az tény, de annyira különlegesnek sem találtam. Történetben lehetett volna pörgősebb és eseménydúsabb.

Néhány oldalt a könyvből el lehetett olvasni a neten, ezért megtettem. Az sokkal összeszedettebb és több dolog ki is derül a lényről Ez a filmnél elmaradt és a romantikus szálat teljesen túltolták.

Guillermo del Torotól elég gyenge eresztés. A története olyan semmilyen és a szerelmi szál is erőltetett.

Érdekes filmnek tűnt elsőre. Mekkorárt tévedtem. Leragadt a film abban a mederben, hogy egy süket lány beleszeret egy lénybe, aki nem látja az ő másságát... Semmit nem magyaráz meg a film, csak otthagyja lógni a levegőben az utolsó jelenetet is. Most akkor a lány is ilyen lény volt és azért nem volt hangja, vagy a lénnyel való kufirccal nőtt kopoltyúja?XD

Nagyon szép film volt. A szereplők, a színek, a film egész atmoszférája elkalauzolt minket egy olyan világba, ahol a jó és a gonosz is megkapja méltó jussát. Olyan volt, mint egy klasszikus mesefilm. A főhősnőnk, aki kicsit különc, kicsit kirekesztett, beleszeret a másik különc szereplőbe, történetesen egy halemberbe, aki, mint kiderült szereti a főtt tojást, és nagyon gyorsan tanul. Halemberünkre fogságban mi más várhatna, mint a boncasztal és szövetelemzés, ezt elkerülendő főhősnőnk szépen leszervez egy szökést kedvesének, persze gyanú miért vetülne rá, hisz ő "csak" egy takkernő. A szökés után is bővelkedik a film izgalmakban és +18-as tartalmakban, és megint csak azt tudom mondani, hogy a film végére mindenki megkapja azt, ami neki jár. (Kivéve talán a segítőkész orosz professzort, de hát minden filmbe kell egy karakter, aki az áldozat szerepében tetszeleg). Úgy gondolom, egy kiszámítható cselekményű film, de ez nem baj. Pontosan így tökéletes. 5/4

Nem értem, hogy ez a film miért kapott Oscart. Nem vagyok szakértő, nem ismerem a szakmai elemeket, csak azt tudtam leszűrni, hogy ez egy olyan kategóriát képvisel, amire szerintem nem járna Oscar. Annak idején a 2001 űrodüsszeia sem kapott oscart, csak a vizuális effektekért, szerintem az klasszisokkal jobb film volt.

Minden elemében és képkockájában elvont film, de még azon a szinten és abban a stílusban amire fogékony vagyok. Az Oscar jelölések tömkelegét finoman szólva sem értem a film láttán, de a közepesnél mégis nívósabb. A romantikus filmek betegebb es elvontabb formájaként tudom kezelni. Michael Shannon külön színfolt a filmben, az ő alakítása tetszett a legjobban.

Groteszk! A félelmetes, torz és fenséges vonások ötvöződése a kedves, néha kicsinyes komikus elemekkel, a rémület és nevetés együttes hatását váltva ki. Hanglatos és remek képi megvalósítással rendelkezik, de ettől még nem egy túl izgalmas film.Erősek a karakterek, a néma lány és a hajthatatlan kegyetlen nyomozó. Ízléses, művészi, nyers és bizarr film lett. Főleg egy különleges szerelemről szól, ahol takarítónők meg akarnak szöktetni egy érdekes kísérleti lényt...Egyszer megéri megnézni, inkább érdekes, mint izgalmas.

Aranyos mese, jól összerakva. Bár kicsit aggasztó, ahány hasonlóságot mutat más filmekkel, darabokkal. Úgy gondolom, hogy Guillermo del Toro, képes magától is elképesztő dolgokra, nincs szüksége arra, hogy mások történetét dolgozza fel. Többször nem hiszem, hogy megnézem, felejthető darab.

Az utóbbi években háromszor lepődtem meg Oscar átadón: amikor a Mad Max harag útja nyert, amikor a La La Land nyert és most, 2018 -ban, amikor a Víz érintése kapott 4 arany szobrocskát. A film persze nem rossz, sőt érdekesen, sajátos rendezéssel, illetve stílus-, szín és zenei világgal mutatja be két kirekesztett lény kapcsolatát. Különleges történet, de Oscart azért nem adnék érte. Erősek a színészi alakítások: Sally Hawkins és Michael Shannon játéka, jó a történetfűzés (vannak váratlan helyzetek, mozgalmasság), de ugyanakkor hibák is előfordulnak benne. A fő erőssége, annak megjelenítése, hogy miként tud gyengédséget, bizalmat és odaadást érezni egymás iránt két elutasított élőlény, egy némasága miatt megkülönböztetett takarítónő és egy szörnynek tekintett halember. Értékelésünk: 7,5 /10 pont.

Nem is tudom, mit írhatnék erről a filmről. Valahogy nem fogott meg...bár maga a sztori érdekes, mégis én besoroltam az egyszer nézhetős filmek közé, és még a műfaját sem tudom igazán behatárolni. Átlagos film, nem lesz a kedvencem. Zavart a morbid szerelem, nem tudták a szép képsorok sem feljavítani számomra.

A szerelmi szálon alapszik az egész film, pedig az nekem nagyon nem illett a képbe. A látványa amúgy elég jó.

Elég hullámzóan értékeltem ezt a filmet. Eleinte egy nézhető mesének, aztán egy gyenge, identitászavaros egyvelegnek tartottam. Végül a pro-kon mérlegelés után elkönyveltem egy közepesnek. Kezdjük a pozitívumokkal, szerencsére van belőlük néhány. Sally Hawkins és Michael Shannon játéka meggyőző volt, a karaktereik szerintem jól el vannak találva, még ha meglehetősen egydimenziósak is. Hawkins eddig nem volt ismert számomra, ezért duplán tetszett az alakítása. A propagált szépségideáltól messze van, a film kedvéért kicsit át is maszkírozták, mégis volt egy nagyon erős bája – amit elvesztett azzal, hogy hüllőemberrel szexel. Van pár jó muzsika, és a látványvilág is izgalmasra, szépre sikerült, ennek a korszakválasztás is jót tett. A mese része pedig tényleg jól indult. Egy csapat egyszerű munkás megszöktet a gonoszok karmaiból egy emberszerű, földöntúli lényt, és a nő még bele is szeret. Azt mondom, oké, de akkor legyen ennyi. Szerintem ebben a megvalósításban ez a formátum nem illik össze a hidegháborús felhanggal, se a néma mint fogyatékkal élő/fekete/meleg érdekvédelmet kihangsúlyozó jó oldalon álló sleppel, se a logikai katyvasz-kupaccá amortizálódó második 60 perc eseményeivel. Még a sokak által kritizált fajtalan szex a legmegbocsáthatóbb (szigorúan történetvezetés szempontjából), bár az elárasztott fürdőszoba már túl lett tolva. Annyira megpróbálja szerintem a film komoly köntösbe húzni a fikciót, hogy még a mesét is nehezen tudja komolyan venni az ember. Mert ha mesét nézünk, adott egy másik világ, ahol szabályok lefektetése nélkül is könnye(bbe)n elhisszük, bármi megtörténhet. Vagy legyen sci-fi, de akkor magyarázatot várunk, és reálisnak ható világot. A víz érintése ezeket kénye kedve szerint variálja, a konzisztenciát a forgatókönyv megírása előtt kidobták az ablakon. Én a Faun labirintusától sem vagyok annyira elájulva, de hogy az után Del Toro hogy tudott előrukkolni ezzel, az érthetetlen számomra. Az említett két szereplőn kívül a többi inkább zavaró volt, Octavia Spencer szerintem bele lett erőltetve a filmbe. Egy férfi takarító, akinek titokban bejön Elisa máris érdekesebbé tette volna szerintem a szitut. Összességében tehát átlagos, mert vannak erősségei, jó alapot hoztak össze, csak annyi mindent belepakoltak még, ami csak rosszul tudott rá hatni. Mindezt úgy, hogy naivan feltételezem, tényleg véletlen egybeesés a plágium-vád. Ha még az alapötlet se eredeti, egy csillagot kapna.

Ez egy teljesen jó film. Hangulata, képi világa és a történet is rendben van. Habár valami nekem hiányzott még a filmből, ami miatt nem is tökéletes. De lehet csak a hatalmas hype miatt vártam valami grandiózusabbat tőle. Na mindegy, Del Toro továbbra is marad a kedvenceim közt ;)

Számomra ez a film Guillermo de Toro teljesen öncélú "művészkedését" mutatta be, igazi és mély mondanivaló nélkül... Én sem a történetet nem éreztem kidolgozottnak, sem a szereplők karaktereit, amikben viszont teljesen indokolatlan jellemvonásokat lehetett felfedezni. Felnőtteknek szánt mesének szerintem nagyon gagyi, a gyerekeknek meg ugye korhatáros, ami szerintem szintén nem volt túl jó húzás az alkotóktól... Az ilyen filmeket én mindig felháborítónak találom, mert adni nem ad, viszont elvesz egy csomó időt az ember életéből...

Szigorúan csak felnőtteknek. Viszont remek mese. Hamisítatlan Guillermo del Toro alkotás. Sokszor kapunk tőle egy-egy gyengébb darabot, amik nem öregbítik a filmművészetet, de időnként meglepi rajongóit ilyen gyöngyszemekkel, mint ez a film. A rendezés a tőle megszokott, borongós hangulatot hozza, mégis legalább ennyire intenzíven színlik folyamatosan egyedi mesevilágának bája. (A 60-as éveknek pedig nagyon jól áll ez az elegy.) Ezekre még rátesznek egy hatalmas lapáttal Alexandre Desplat szívet melengető dallamai, és kész is a 2017-es év egyik legszebb műve. Mindemellett a csavaros forgatókönyv és a remekül kidolgozott karakterek is tolnak még egy nagyot a film szekerén. Megjegyzendő, hog... több»

Sajnos ez is rémgyenge eresztés - talán még rosszabb, mint a háromtáblás film, pedig azt sem dicsértem... - annak ellenére, hogy éppen ma (2018.03.03.) olvasom, hogy a legtöbb Oscar jelölésre várakozik éppen. Most komolyan rosszabbnál rosszabb műalkotások között fogják szétosztani az Oscar szobrokat??? A film első fele dögunalmas, a második fele valamivel tűrhetőbb... mindenesetre tele van logikai bakugrásokkal. A Retro feeling számomra egy gyengécske 2 csillagra emeli a filmet, de ezen kívül semmilyen más pozitívumot nem bírok róla elmondani.

A története lehetett volna mesés, a háborús mellékzönge ellenére is, de valahogy egysíkú volt az egész.