A biológiai determinizmus gondolata, hogy a sorsunk már a testünkbe van kódolva, mindig is nyugtalanított. A film világa mindent a genetikára redukál: húsra, vérre, egy tökéletlen, mégis fetisizált biológiai gépezetre. Ebben a közegben különösen érdekes a főszereplő küzdelme, aki mindenáron meg akarja haladni a saját fizikai korlátait. A történet az akaraterő diadala, mégis végig ott húzódik benne egy furcsa ellentmondás: mintha épp azt próbálná legyőzni, ami a leginkább emberivé teszi. Mert a tökéletlenség nem csak akadály. A hiba, a fáradtság, a kiszámíthatatlanság és ezek adják a létezés valódi súlyát. Ezek nélkül a test csak egy pontos, de üres rendszer marad. A Gattaca hideg, letisztult világa mögött nagyon is emberi kérdések húzódnak: meddig formálhatjuk magunkat, és hol kezdődik az, amit már nem tudunk (vagy talán nem is kell) meghaladni. Zseniális, visszafogott, mégis mélyen emberi film.
A biológiai determinizmus gondolata, hogy a sorsunk már a testünkbe van kódolva, mindig is nyugtalanított. A film világa mindent a genetikára redukál: húsra, vérre, egy tökéletlen, mégis fetisizált biológiai gépezetre. Ebben a közegben különösen érdekes a főszereplő küzdelme, aki mindenáron meg akarja haladni a saját fizikai korlátait. A történet az akaraterő diadala, mégis végig ott húzódik benne egy furcsa ellentmondás: mintha épp azt próbálná legyőzni, ami a leginkább emberivé teszi. Mert a tökéletlenség nem csak akadály. A hiba, a fáradtság, a kiszámíthatatlanság és ezek adják a létezés valódi súlyát. Ezek nélkül a test csak egy pontos, de üres rendszer marad. A Gattaca hideg, letisztult világa mögött nagyon is emberi kérdések húzódnak: meddig formálhatjuk magunkat, és hol kezdődik az, amit már nem tudunk (vagy talán nem is kell) meghaladni. Zseniális, visszafogott, mégis mélyen emberi film.