Hasonlóan a többi számos (teljesen) felesleges folytatást megélt multiverzumhoz, egy nagyon eredeti elgondolásból indult ki. Egyébként az idegen világokból származó lényekkel való találkozás gondolata egészében véve még a film elkészültéhez képest sok évtizeddel korábbra nyúlik vissza. Persze egy ilyen jellegű, aurájú, érzelemvilágú, látványvilágú film elkészültéhez várni kellett mindaddig, míg a hollywoodi újhullám nagy korszaka be nem köszöntött a 60-as évek végén, a 70-es évek elején.
A mozitörténet legtermékenyebb két évtizede minden témában kifejtette álláspontját a legelfogulatlanabb módon, így nem volt rest a horror műfajában is a leghihetetlenebb fogásokra. Bár sokan az akciófilmek műfajába sorolják, a túlzottan visszafogott nézők számára a filmben megjelenített, nyilvánvaló erőszak azért mindenképp meghatározóan besorolja számukra a mozit.
Azon filmkedvelő, akit érdekel esetleg a mű kiindulópontja, vagy a készítés lebilincselő története, bátran felfedezheti, milyen előzményképekből táplálkozott. Ha az ősképeket nem vesszük, vagy a római eposzokig nem nyúlunk vissza, akkor mindenképp felfedezhető némi párhuzam az Aliennel. Az alapszituáció, a konfliktusok predesztinált mivolta, a megkérdőjelezhetetlen infernalitás mindenképpen a közös védjegyeik. Bár nem különben a címben szereplő lény ex catedra csak az utolsó pillanatokban látható, mégis az alkotó maszkmestereknek – magának a kreatúra megalkotóinak – nagy szerepe volt abban, hogy (az eredetihez képest) igazán komolyan vehető legyen.
Aki nem tudná, a teremtménynek szándékosan humanoid alkatot kölcsönöztek, melyben a tekintetét eleve egy démoni, sötét karakterisztikummal, 'arcvonásokkal' látták el. Ilyet egyébként korábban egy másik legendás arc esetében is alkalmaztak.
Mindezeket figyelembe véve – még akkor is, ha az akkori idők nagy akciófilm-sztárjai vonulnak fel – összességében ez egy különösen idegtépő, gore elemeket magában foglaló, a horror eszköztárából bőven merítő film, melynek vége már majdhogynem egy ál-egzisztencialista drámába fullad, melyben a két faj oly módon csap össze, mintha saját létük értelmét keresnék abban az őserdőben.
Hasonlóan a többi számos (teljesen) felesleges folytatást megélt multiverzumhoz, egy nagyon eredeti elgondolásból indult ki. Egyébként az idegen világokból származó lényekkel való találkozás gondolata egészében véve még a film elkészültéhez képest sok évtizeddel korábbra nyúlik vissza. Persze egy ilyen jellegű, aurájú, érzelemvilágú, látványvilágú film elkészültéhez várni kellett mindaddig, míg a hollywoodi újhullám nagy korszaka be nem köszöntött a 60-as évek végén, a 70-es évek elején.
A mozitörténet legtermékenyebb két évtizede minden témában kifejtette álláspontját a legelfogulatlanabb módon, így nem volt rest a horror műfajában is a leghihetetlenebb fogásokra. Bár sokan az akciófilmek műfajába sorolják, a túlzottan visszafogott nézők számára a filmben megjelenített, nyilvánvaló erőszak azért mindenképp meghatározóan besorolja számukra a mozit.
Azon filmkedvelő, akit érdekel esetleg a mű kiindulópontja, vagy a készítés lebilincselő története, bátran felfedezheti, milyen előzményképekből táplálkozott. Ha az ősképeket nem vesszük, vagy a római eposzokig nem nyúlunk vissza, akkor mindenképp felfedezhető némi párhuzam az Aliennel. Az alapszituáció, a konfliktusok predesztinált mivolta, a megkérdőjelezhetetlen infernalitás mindenképpen a közös védjegyeik. Bár nem különben a címben szereplő lény ex catedra csak az utolsó pillanatokban látható, mégis az alkotó maszkmestereknek – magának a kreatúra megalkotóinak – nagy szerepe volt abban, hogy (az eredetihez képest) igazán komolyan vehető legyen.
Aki nem tudná, a teremtménynek szándékosan humanoid alkatot kölcsönöztek, melyben a tekintetét eleve egy démoni, sötét karakterisztikummal, 'arcvonásokkal' látták el. Ilyet egyébként korábban egy másik legendás arc esetében is alkalmaztak.
Mindezeket figyelembe véve – még akkor is, ha az akkori idők nagy akciófilm-sztárjai vonulnak fel – összességében ez egy különösen idegtépő, gore elemeket magában foglaló, a horror eszköztárából bőven merítő film, melynek vége már majdhogynem egy ál-egzisztencialista drámába fullad, melyben a két faj oly módon csap össze, mintha saját létük értelmét keresnék abban az őserdőben.