Sidney Poitier rendezésében, Gene Wilder és Richard Pryor zseniális párosával valóságos vígjáték-klasszikus: az ártatlanul elítélt Skip és Harry elképesztő szerencsétlenkedései egy abszurd börtönvilágban garantáltan mosolyt csalnak minden néző arcára. A film stílusa harsány, helyenként slapstickbe hajló, mégsem öncélú, hanem jól felépített karakterhumorral szórakoztat, a börtönvilág groteszk alakjai pedig emlékezetessé teszik a történetet. Wilder és Pryor színészi játéka elképesztő, a természetes improvizációk adják a legjobb poénokat; a magyar szinkron (Szakácsi Sándor, Sztankay István) is legendássá teszi az élményt. A forgatókönyv Bruce Jay Friedman munkája, remek arányérzékkel lavírozik a gegek és a börtönfilmes toposzok között, Poitier rendezése profin tartja fent a tempót, a film végi szökés pedig klasszikus happy enddel zárul. Objektíven: remek komédia, szubjektíven is értékes retro-élmény, elsősorban vígjátékrajongóknak, fiatalabb és idősebb közönségnek is ajánlott.
Sidney Poitier rendezésében, Gene Wilder és Richard Pryor zseniális párosával valóságos vígjáték-klasszikus: az ártatlanul elítélt Skip és Harry elképesztő szerencsétlenkedései egy abszurd börtönvilágban garantáltan mosolyt csalnak minden néző arcára. A film stílusa harsány, helyenként slapstickbe hajló, mégsem öncélú, hanem jól felépített karakterhumorral szórakoztat, a börtönvilág groteszk alakjai pedig emlékezetessé teszik a történetet. Wilder és Pryor színészi játéka elképesztő, a természetes improvizációk adják a legjobb poénokat; a magyar szinkron (Szakácsi Sándor, Sztankay István) is legendássá teszi az élményt. A forgatókönyv Bruce Jay Friedman munkája, remek arányérzékkel lavírozik a gegek és a börtönfilmes toposzok között, Poitier rendezése profin tartja fent a tempót, a film végi szökés pedig klasszikus happy enddel zárul. Objektíven: remek komédia, szubjektíven is értékes retro-élmény, elsősorban vígjátékrajongóknak, fiatalabb és idősebb közönségnek is ajánlott.