A nevem Loh Kiwan

Drámai életút, melynek során egy fiatal, Észak-Koreából elmenekült, szinte még gyerek főhős fiúból válik bölcs férfivá, vagyis inkább a a vele megtörtént események hatására bontakozik ki egy hihetetlenül erős, szívós, mindent túlélő karakter. A film ... Többegésze megrázó, és valójában tényleg a túlélések sorozatát mutatja be. A szenvedő hős nem törik össze sorsának súlya alatt, hanem végig küzd és megbirkózik élete nehézségeivel. A menekült lét egyik árnyoldala, hogy sokat kell várni a státusz elnyeréséig, s mindeközben magára marad nincstelenül, otthon és megélhetés nélkül a bajba jutott ember. Ez a fiatal fiú mindent elvesztett, s talán sokáig azt keresi a néző is, hogy hajótörötten mégis hogy bírja lelkileg. És mi tartja meg, ha abszolút az a benyomásunk támad, hogy akár képes lenne bármelyik pillanatban öngyilkosságot elkövetni. Végül a hánytatott életérzést felváltja a szerelem, ami valamennyit old a túl drámai hangulaton. A film szerencsére kerüli a nyugat és kelet olcsó bölcsességeit, azt mutatja, ami igaz. Ebből a mélységből nehéz kitörni.

A történet egy életrajzi drámának indul, később akciófilmbe vált, majd egy szappanoperába illő jelenettel zárul. Rémesen túlirt a forgatókönyv, pedig a téma ígéretes, a karakterek jók. Még egy észrevétel: 2024-ben úgy tenni, mintha még nem találták volna fel a mobiltelefont, bosszantó hiba.

Mikor megláttam Song Joong-ki (Loh Kiwan) arcát a plakáton, felcsillant a szemem. Híres szerepei: A farkasfiú, The Innocent Man, Sungkyunkwan Scandal (Csábmester), Descendants of the Sun (Yoo Shi-Jin parancsnok), Arthdali krónikák (Eunseom, Saya kett... Többős szerepe), A maffia ügyvédje (Vincenzo). Így azt gondoltam, íme, egy remek új film, ráadásul egy nagyon komoly téma az Észak-Koreából menekült fiatalember sorsáról. Jól is kezdődött, de aztán teljesen elkanyarodott a film más irányba, az alvilág, a drogozás, egy zavaros szerelem(?). Túl sok volt ez nekem, az eredeti főszál vakvágányra került, szegény Song Joong-ki is csak téblábolt utána, mint egy szomorú kisfiú, nem találta a helyét ebben az elcsúszott szerepben. Esküszöm, kétszer is rákerestem az adatlapra, mert nem hittem el, hogy ezt koreaiak írták, rendezték, nagyon amerikássá fajult. Mindent elviseltem volna, de az utolsó fél óra teljesen kiverte nálam a biztosítékot. Az összes létező klisét, csöpögős happy endet felsorakoztatták, ez minden volt, csak nem koreai stílus. Nagyon elvették a kedvem, még kedvenc „Csábmesterem” se tudta ezt a filmet a csalódástól megmenteni.

Egy közepes. Nagyon érdekesen indult, ahogy bemutatták, milyen nehéz egy menekült élete egy idegen országban, sajnos háttérbe szorult ez a téma, és a romantika vette át a helyét, nulla kémiával a szereplők közt, ez furcsán nézett ki, és nem illett a ... Többfilmbe. A színészek nagyon jól alakítanak, az tízpontos. Érdekesség, hogy Magyarországon forgatták, bár én nem ismertem fel a helyszíneket. A főszereplő többször hangoztatja, hogy felépített valamit az életében, én ebből nem láttam semmit sem. Sajnálom, ebből sokkal többet is ki lehetett volna hozni, még úgy is, ha a romantikus szál is megmarad, és nem vész el útközben a fő témája a filmnek.