A mackó - 4. évad

Ez az évad már közelebb áll a második évad minőségéhez: mély, karakterközpontú, de ami a legjobb, hogy végre vannak kézzel tapintható tétjei – az időzár, a kritikus visszajelzés. Úgy éreztem, végre visszakaptam az eredeti Mackó-hangulatot.

Néha untam, hogy mennyire lassan építkeznek, néha meg aranyosan jött a "csak még egy epizód" érzés. Van benne sok kedves pillanat, de a végén marad valami üresség érzés bennem..

Nem vagyok benne biztos, hogy ez a finálé szériafinálé: túl sok karakter van még szabadon hagyva, de a Carmy–Syd–Richie hármas önmagában viszi az élményt. Azt hittem, messzebb jutunk, de legalább nem nyúltak el a szálak.

Lelki terápia ez a sorozat, de néha kicsit túl sok is belőle. Szeretem, hogy végre van tartás, van határidő, van fejlődés – de attól tartok, már nem meri bevállalni a kiszámíthatatlant.