Remek színészgárda teszi még érdekesebbé az amúgy is érdekes alaptörténetet. Nagyon hosszú volt, de erre csak a végén döbbentem rá, olyan jól felépítették és izgalmassá tették. A zenéi pedig kiemelkedőek.

Remek kis film egy elég komoly témában, amely sajnos mindig aktuális lesz. A szereposztása zseniális, csak ajánlani tudom.

A segítség egy nagyon jó regény, amelyből egy nagyon jó filmadaptáció készült. A '60-as évek Amerikájába kalauzol el a történet, amelyben a feketék és a fehérek harca rajzolódik ki. Ezt a témát már sok film körbejárta így vagy úgy, ám ez a nézőpont t... teljes kritika»

Nehéz volt eldönteni, hogy milyennek is tartottam a filmet. Vegyes érzéseket ébresztett bennem az film. Kedveltem mert kellemes karaktereket raktak bele másrészről viszont gyengécske volt a történet. Egyszer meglehet nézni.

Az elmúlt évek fekete-filmáradatát tekintve nem sok olyan alkotás készült, ami ne lenne egyfajta propagandafilmként is felfogható. Ez szerencsére ilyen. Nem látok benne mögöttes tartalmat. Persze nem véletlen, hogy nem harminc évvel ezelőtt került a ... több»mozikba, de ez inkább csak egy sima történet. Néhol viccesebb, máshol pedig kicsit komolyabb. Az alakítások is meggyőzőek.

A két és félórás hossza ellenére végig teljesen lekötött, nem éreztem, hogy bármikor is leült volna a cselekmény. Nagyon sok jó színészi alakítás van benne, és tetszett, hogy a komoly téma ellenére viszonylag könnyed film. Ami nem tetszett, hogy a fe... több»hér emberek 90%-a rohadék volt, értem, hogy milyen üzenetet akart közöni, de ezt azért egy kicsit túltolták.

A film az amerikai Dél világát mutatja be az 1960-as években, a benne lappangó súlyos fehér-fekete ellentétekkel. Sematizálva ábrázolja a cselédsorba kényszerített feketék és munkaadóikat, a fehér henye és értelmetlen életmódot folytató fehér nők he... több»lyzetét. Teszi mindezt úgy, hogy mély ellenszenvet ébreszt a fehér „bagázs” ellen, akiknek a legfőbb tevékenységük egy gazdag férjjelölt lépre csalása, hogy aztán sűrű gyermekáldással magukhoz láncolják őket. A világra hozott gyerekeket pedig a fekete asszonyok gondjaira bízzák, mert nekik sokkal fontosabb teendőik vannak; a különböző nőegyletek gyakori gyűléseire kell járniuk és a „keep smiling” gyakorlatát alkalmazva egymást kell ócsárolni. Néhol meglehetősen didaktikus, vagy éppen szirupos jelenetekkel operál, de ez részben érthető is, hiszen amerikai film. A témát természetesen mélyebben és alaposabban fejti ki a film alapjául szolgáló regény Kathryn Stockett tollából. A fehér nők közül egyetlen pozitív szereplő van, a „Skeeter” csúfnevű írónőnek készülő fiatal nő (Emma Stone kiváló alakításában), aki könyvet ír a fehér családoknál szolgáló afroamerikai cselédekről. (Sajnos csak a könyvből derül ki, hogy a csúfneve szúnyogot jelent.) Feltétlenül meg kell említeni Minny szerepében Octavia Spencer nevét, akinek alakítását Oscar-díjjal jutalmazták.